Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén döntött az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként történő benyújtásáról. A testület ülése előtt megalakult a deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat benyújtásáról a testület 18 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal döntött, egyhangúlag támogatva a javaslat sarkalatos minősítését.
Salamon László (KDNP) beterjesztőként elmondta: az Ab elnökének lényegében valamennyi javaslatát elfogadták.
Bár Paczolay Péter Ab-elnök nem ragaszkodott hozzá, de fontosnak tartották, hogy az alkotmány értelmezése továbbra is illesse meg az Alkotmánybíróságot – mondta.
Kitért arra, hogy az egyes rendelkezéseket az alaptörvényhez igazítják, de annak szövegét nem kívánják ismételni. Ennek jegyében javasolják elhagyni azt a passzust, hogy az alkotmánybíró nem folytathat politikai tevékenységet, illetve azt, amelyik az államfő közjogi felelősségének megállapításával függ össze. Elhagyni javasolják azt a részt továbbá, ami azzal kapcsolatos, hogy mikor kell a bírónak felfüggeszteni az eljárást. Ezt a polgári perrendtartásról szóló jogszabálynak kell rendeznie – mutatott rá Salamon László, hozzátéve: az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az volt a szakértői álláspont, hogy a normaszöveg helyes, maradjon benne a törvényben. Ezt a kérdést az Ab belső állásfoglalásban fogja értelmezni – jelezte.
A kereszténydemokrata politikus tájékoztatása szerint az Alkotmánybíróság felvetéseiből 71-et, a közigazgatási miniszter szakértői felvetéseiből 53-at, az MSZP írásos javaslataiból 7-et, a jobbikos és a saját szakértői indítványokból 8-8-at építettek be az indítványba. Ugyanakkor a javaslatok között számos átfedés van – jegyezte meg a testület elnöke.
Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, a legnagyobb probléma a határidő nélküli munka, aminek következtében egyes ügyek akár 5-8 évig is elhúzódtak. Jelezte, a Jobbik a határidővel kapcsolatos módosító indítványt fog benyújtani a javaslathoz.
Salamon László kiemelte: az vezette őket, hogy az Ab elnökének javaslatait a lehető legmaximálisabb mértékben vegyék figyelembe. Nem vitatta, hogy vannak esetek, amikor csak hosszú évek után ad választ a taláros testület, de azt javasolta, bízzanak meg az Ab-ben, hogy feladatai minél gyorsabb megoldására törekszik.
Lamperth Mónika (MSZP) felszólalása elején szóvá tette, hogy a bizottság nem foglalkozott azzal a kezdeményezésével, ami azt érintette, hogy egy fideszes képviselő bizottsági módosító indítványt nyújtott be testületi ülés nélkül. Szerinte ilyen parlamenti demokráciában nem fordulhat elő. Salamon László válaszul azt mondta, hogy elnökként előkészítetlen ügyek tárgyalását nem engedi, de jövő héten fogja javasolni a napirendre vételt.
Lamperth Mónika a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta, hogy az MSZP nem támogatja azt, és kifogásolta, hogy csak technikai módosításaikat fogadták el, a koncepcionális javaslataikat nem.
A főbizottság ülése előtt megtartotta alakuló ülésén a deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság.
Papcsák Ferenc (Fidesz), a testület elnöke elmondta, hogy péntekig megkapják a képviselők az Orbán-kormány időszakát is magában foglaló összegző jelentést. A bizottság a tervek szerint meghallgatja ülésein a nemzetgazdasági minisztert, a 2002-2010 közötti időszak pénzügyminisztereit – László Csabát, Draskovics Tibort, és Oszkó Pétert -, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt és jelenlegi elnökeit, a Magyar Bankszövetség vezetőit, a KSH volt és jelenlegi elnökét. A meghallgatások után két ülésen értékelik az elhangzottakat, és ezután leteszik jelentésüket az alkotmányügyi bizottság asztalára.
Papcsák Ferenc az ülés után újságíróknak azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc tudott a devizaproblémáról elmondta: 2005. december 21-én egy kormányzati portálon egy állampolgárnak adott válaszában arról tájékoztatott, hogy nagyon nagy kockázatot rejt a devizahitelezés, mint elszaporodott hitelezési forma mind a költségvetés, mind az emberek szempontjából. A levélben – folytatta a fideszes politikus – a volt kormányfő kiemelte, hogy ez a hitelezési forma magas költséggel jár, nagy az árfolyamkockázata és a kormánynak be kell avatkoznia ebben a kérdésben.
Kérdésre hozzátette: nem tervezte Gyurcsány Ferenc meghallgatását, de ha szükségét érzik, meghívják majd.
