A heti öt testnevelésóra közül kettő kiváltható lenne játékos egészségfejlesztő testmozgással, amelynek időtartama legalább 30 perc, általános iskolában továbbra sem lehetne felvételi vizsga, és legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni – többi között ezt tartalmazza az új köznevelési törvénynek az MTI birtokába került változata.
A 112 oldalas és csaknem 240 paragrafusból álló dokumentum, amely az egyeztetések során még módosulhat, azt tartalmazza, hogy az iskolában a tanítási év ötnapos hetekből áll, a szombat és vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. A mostani törvényhez hasonlóan változatlanul az szerepel, hogy a tanév utolsó napját követően legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni.
Az anyag kitér arra is, hogy az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testmozgásához szükséges feltételeket, és köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam működik – az iskolai sportkör működését.
A mindennapos testmozgás heti öt testnevelésóra keretében valósulna meg, amelyből legfeljebb heti kettőt ki lehet váltani játékos egészségfejlesztő testmozgással, meghatározott oktatásszervezési formákkal, iskolai sportkörrel, versenyszerű sporttevékenységgel. A játékos testmozgás időtartama legalább harminc perc, amelyet több tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.
A javaslat végzettségre és szakképzettségre vonatkozó melléklete szerint minden iskolatípusban és minden évfolyamon a testnevelő foglalkozásokat testnevelő tanárok tarthatnák.
Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább délután 16 óráig tartsanak. A javaslat rögzíti, hogy nem szervezhető felvételi vizsga általános iskolába.
Az a tanköteles korú, akinek alapfokú iskolai végzettsége van, de a középfokú iskolába nem nyert felvételt, az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja tanulmányait. Ha a diák nem kívánja folytatni tanulmányait, az általános iskola kezdeményezheti felvételét a Híd II. programba, amely tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges ismereteket. A Híd I. részeként középiskolába felvételi vizsga tehető, a Híd II. rész-szakképesítést ad.
Az érettségikkel kapcsolatban magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és kötelezően választandó vizsgatárgyat rögzít a javaslat, amely szerint a vizsgán “magasabb követelményeket kell teljesítenie annak, aki felsőoktatási intézménybe jelentkezik”.
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.
Az indítvány szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában köteles óvodába járni. Ugyanakkor annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amíg ötödik életévét betölti, ez a kötelezettség családi napköziben is teljesíthető.
Az anyag szerint a legalább a pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot, úgynevezett alkotói szabadságot vehet igénybe a köznevelési szakértő javaslatára, a munkáltató engedélye alapján. Erre az időre a szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegéig állami ösztöndíjat kaphatna.
A dokumentumot jelenleg egyeztetik. Hoffmann Rózsa szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az új köznevelési törvény kodifikált változatán gyorsított ütemben dolgoznak, és az egy hónapon belül elkészülhet. A koncepciót várhatóan péntek reggel hozzák nyilvánosságra.
