Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik; ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetről – jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Előzőleg az MRK képviselői tárgyaltak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral.
Péceli Gábor, az MRK egyetemi tagozatának elnöke rámutatott: új, kreditteljesítmény-alapú költségfinanszírozási rendszert dolgoztak ki, amely “a Széll Kálmán Terv kényszerű forráskivonásait” ellensúlyozhatja az egyetemek, főiskolák számára.
Péceli Gábor arról beszélt, hogy a módszerrel a tandíjmentesség megőrzése mellett források bevonása válik lehetővé úgy, hogy “a hallgatói teljesítményt finanszírozzák”. Ennek lényege, hogy az a hallgató, aki nem teljesíti az adott felvett tárgy követelményeit, az térítse meg az érintett tantárgy képzési költségeit; emellett állami finanszírozás járna a teljesített kreditekért.
Ez a rendszer ösztönözheti a hallgatókat arra, hogy időben végezzék el tanulmányaikat, illetve akik ezt nem tudják megtenni, azokat arra sarkallja, hogy végezzenek el egy OKJ-tanfolyamot vagy egy felsőfokú szakképzést. Ezenkívül javasolják a felvételt nyerő, de be nem iratkozó hallgatók szankcionálását is, amit az intézményi kapacitás és finanszírozási forrás indokolatlan lekötése miatt szabnának ki rájuk. Az MRK gazdasági bizottsága a részletek kidolgozását vállalja – tette hozzá.
Péceli Gábor elmondta: november eleje körül szakokra és intézményekre lebontva tesz javaslatot a kormányzat a majdani keretszámokat illetően. Mostanáig ugyanis a képzési területeket finanszírozták, a továbbiakban azonban szakokra lebontva adják meg ezeket az összegeket – magyarázta.
Bódis József kiemelte, a munkaerőpiac elvárásainak is meg kell felelnie az új törvénynek, de nem a jelenlegi helyzethez kell igazodni e tekintetben, hanem a hosszú távú prognózisokhoz. Mint mondta, elengedhetetlen a kiszámíthatóság, a keretszámok megváltoztatásának mértéke pedig nem haladhatja meg az évi 25 százalékot.
Kitért arra, hogy a természettudományos, műszaki képzés háttérbe szorult, és szeretnék, ha ezen törvényi szinten is változtatnának. “A teljes képzési szerkezetben az egyes területek közötti arányok nem válhatnak irreálissá, de ez nem zárja ki, hogy az oktatáspolitika (…) egyes szakok állami támogatásának csökkentéséről vagy megszüntetéséről döntsön” – fogalmazott.
Kérdésre Bódis József elmondta: a mostani költségtérítéses rendszer nem a teljes költséget kéri a hallgatóktól, de a mostani tárgyaláson új elemként hallották, hogy a koncepció szerint lenne teljesen és lenne fele részben költségtérítéses képzés is. Az idegen nyelvi képzésben a teljes költségtérítés is felmerült – mutatott rá.
Utalt a tervezett új típusú diákhitelre is, amelyet a képzési költségek növekedése esetén lehetne igénybe venni, de részleteket erről nem tudott mondani. Közölte, “nagy baj lenne, ha kiszorulnának a szegény családok gyermekei a felsőoktatásból”, de “nem látszik az, hogy erre van biztosíték”.
Az egyetemek, főiskolák kötelező maradványképzése, illetve bizonyos összegek zárolása a felsőoktatási intézmények gazdálkodását hozhatja nehéz helyzetbe – tette hozzá.
Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke szólt arról: azt kérik a kormányzattól, hogy egyes képzési ágak ne kerüljenek ki teljesen az államilag finanszírozott rendszerből. Erre példaként említette a közszféra munkaerőigényét, amit pillanatnyilag nem preferálnak, de a későbbiekben szükség lesz ilyen szakirányt végzett emberekre.
