Elhalasztották az uniós tagállamok a döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. A Tanácsot elnöklő lengyel belügyminiszter szerint az EU ezzel nem teljesítette a Romániának és Bulgáriának tett korábbi ígéretét.
Három órán keresztül győzködték az uniós tagállamok belügyminiszterei Hollandiát és Finnországot, akik jó előre bejelentették, hogy a csütörtöki tanácsülésen nem fogják támogatni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
A schengeni bővítést hagyományosan ellenző Hollandia kormánya múlt pénteken döntött arról, hogy nemmel fog szavazni Bukarest és Szófia csatlakozására. Bár a hágai kabinet elismeri, hogy a két ország teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, de szerinte a román és a bolgár korrupció és szervezett bűnözés elleni harc nem elég hatékony, így ez a tény veszélynek tehetné ki az EU-t, ha Romániának és Bulgáriának kellene ellenőriznie a külső, schengeni határokat.
A lengyel elnökség és a tagállamok többsége kompromisszumos javaslatot dolgozott ki: eszerint lehetővé kellene tenni, hogy a két ország a légi és a víziközlekedésben megnyithassa a határait az október végi óraállításkor, a szárazföldi határok megnyitásáról pedig jövőre hoznának döntést a tagországok. Hollandia viszont úgy látta, nincs jogi lehetőség arra, hogy két különböző döntés szülessen Románia és Bulgária csatlakozásáról.
„Egyetlen döntéssel kell határozni, ez viszont – a meglévő szárazföldi aggályok miatt – nem történhet meg most” – foglalta össze a holland véleményt egy tanácsi forrás.
Úgy tudjuk, csavart jelentett a csütörtöki belügyminiszteri ülésen, hogy a Tanács Jogi Szolgálata jelezte, álláspontja szerint mégis van lehetőség két különböző döntésre. Ennek nyomán a tagállamok újabb kísérletet tettek a kétkedő Hollandia és Finnország meggyőzésére, de mivel az egyhangú támogatottságot nem sikerült elérni, így le is került a kérdés az ülés napirendjéről.
Jerzy Miller lengyel belügyminiszter csalódottan jelentette be a döntés elhalasztását. Mint mondta, az EU megígérte Romániának és Bulgáriának az EU csatlakozáskor, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozhat a Schengen-övezethez is. „Nem tartottuk be az ígéreteinket, és elfelejtettük az európai értékeket is” – mondta a tárcavezető.
A lengyel miniszter szerint Románia és Bulgária teljesíti a Schengen-tagság technikai feltételeit, ezt a két kétkedő tagállam is elismerte. Bukarest és Szófia a szabályoknak megfelelően ellenőrzi már most is az Európai Unió külső határait – jelentette ki Jerzy Miller. „Úgy tűnik, igénybe vesszük két ország szolgáltatásait, ezt viszont nem viszonozzuk. Erről szólna az európai szolidaritás?” – tette fel a kérdést a tárcavezető.
A holland belügyminiszter az ülés után azt mondta, amikor pénzügyi szolidaritást kér az EU – mások mellett – Hollandiától is, Hága ezt csak úgy tudja vállalni, ha mindenki tiszteletben tartja a szabályoka. Azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária a technikai feltételeknek megfelel, Gerd Leers elmondta, „hiába van zárva az ajtó, és hiába van felszerelve a legmodernebb biztonsági eszközökkel, ha az előtte álló őr nem megbízható”.
A holland és a finn belügyminiszter egyértelművé tette, hogy érdemi előrelépést csak jövő tavasszal lehet tenni az ügyben, februárban mutatja ugyanis be az Európai Bizottság a Románia és Bulgária korrupció- és szervezett bűnözés elleni erőfeszítéseiről készítendő jelentését, ennek fényében módosíthatja az álláspontját Hága és Helsinki.
A magyar belügyminiszter a tanácsülést követően reményének adott hangot, hogy Hollandia és Finnország megváltoztatja álláspontját és még az idén, de legkésőbb januárban sor kerülhet a részleges nyitásra. Pintér Sándor elmondta, hogy a két ország delegációja kötött mandátummal érkezett, így igazán érdemi vita sem alakulhatott ki például azokról a politikai kompromisszumos javaslatokról, amelyekkel a lengyel elnökség próbálta megpuhítani az ellenállásukat.
Fókuszban a déli magyar határszakasz megerősítése
Pintér közölte, hogy közös magyar-osztrák kezdeményezésre a miniszteri ülésen áttekintették az illegális migráció aktuális helyzetét. A kezdeményezés előzménye, hogy néhány hónapja látványosan megnőtt a hazánk déli határain keresztül az EU-ba illegálisan beutazó, zömében afgán, pakisztáni, észak-afrikai és távol-keleti bevándorlók száma. A belügyminiszter szerint közel 25 százalékkal többen jutnak be az országba, bár sokukat még a határon sikerül visszafordítani.
A probléma kezelésére Bécs és Budapest szeptemberben egy ötpontos akciótervet fogadott el. Pintér úgy vélte, hogy az EU egészében, és Magyarországon is meg kell erősíteni elsősorban a külső határok védelmét és tárgyalni kell az érintett harmadik országok hatóságaival. Ennek jegyében rövidesen osztrák-magyar-szerb belügyminiszteri találkozót tartanak. A szerbekkel az az egyik fő probléma, hogy a magyar határról visszairányított illegális bevándorlókat nem tudják elhelyezni, így azok később újra és újra szerencsét próbálnak.
Az EU segítsége a miniszter elmondása szerint a tagállamok kétoldalú támogatásából és a külső határőrizeti ügynökség, a Frontex nagyobb szerepvállalásából tevődik össze, mind az illegális bevándorlás kapujának számító görög-török, mind pedig a magyar-szerb határon.
Pintér Sándor elmondta, hogy a magyar hatóságok részben a belső erőátcsoportosításoknak köszönhetően mostanra sokkal jobban és intenzívebben őrzik a határt, mint akár a bevándorlási hullám felbukkanása előtt.
