A magyar-osztrák-szlovák hármas határ térségének nagyobb külföldi – elsősorban szlovákiai – népességgel rendelkező települései sorra vezetnek be tandíjat a nem magyar állampolgárságú gyerekeknek. A cél: pótolni azt az állami juttatást, ami a magyar gyerekek után jár, utánuk viszont nem. A polgármesterek által az MTI-nek elmondottakból az derül ki: se egységes tarifa, se egységes gyakorlat nincs.
Elsőként, még tavaly decemberben, a leginkább érintett Rajka vezette be a díjat – idén szeptembertől. A hosszú ideig 2600 lakosú településen most 2800-2900 ember él. Ennek oka, hogy a határ túloldaláról sokan vettek itt házat, új lakásokat csak mostanában kezdtek nagyobb számban építeni.
Kiss Vince (független) polgármester szerint a lakosság fele mára külföldi, elsősorban szlovák állampolgár, ötödük felvidéki magyar, körülbelül ugyanennyien lehetnek, akiknek “valami közük van” a magyarsághoz. A szlovák állampolgárok számára azért vonzó a falu – amelyet egy ideje közvetlen buszjárat köt össze Pozsonnyal – mert olcsóbbak a telkek, mint a határ túloldalán, viszont a közeli gyorsforgalmi úton könnyen elérhető a szlovák főváros.
Az óvoda-iskola kérdése azért nem akut, mert a beköltözők között sok a negyvenes-ötvenes éveiben járó házaspár, akinek gyerekei már “kirepültek”, ők pedig nem ide íratják saját fiaikat-lányaikat – tette hozzá.
A polgármester közlése szerint a bölcsődések után 70, az óvodásokra pedig 41 ezer forintot kell fizetniük a szülőknek, az iskola viszont díjmentes. “Az iskola az identitástudat egyik őrzője, erősítője – ennyit meg kell tennünk a magyarságunkért” – indokolta a döntést a településvezető. Utóbbi szolgáltatásra azonban egyelőre nem mutatkozott kereslet. Tizenhárom nem magyar állampolgárságú nagycsoportosuk volt az előző tanévben, de egyet sem írattak ide iskolába – jegyezte meg.
A szomszédos Bezenyén a múlt héten született hasonló döntés: ott az óvodai ellátást 35, az iskolait 30 ezer forintra “árazták be”, utóbbiból ötezret akkor kérnek a külföldi gyerekek szüleitől, ha napközis ellátást is igényelnek. Kammerhofer Lívia független alpolgármester tájékoztatása szerint, noha korábban több külföldi vásárolt házat a faluban, az óvodában egyetlen nem magyar állampolgárságú gyerek van, az iskolában pedig nincs is ilyen.
Szintén csekély az érdeklődés a csaknem kétezer lakosú Dunakilitin, ahol Szokoli Sándor független polgármester becslése szerint a lakosság 7-8 százaléka lehet külföldi, kétharmaduk szlovák állampolgár. Náluk a nyolcvan óvodás között egy-két külföldi gyerek akad, ennek egyik oka, hogy sokan Pozsonyba vagy Rajkára viszik óvodába a kicsiket. Éppen ezért itt egyelőre nem került napirendre a tandíj.
