A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben az ügyész – jogorvoslati lehetőség nélkül – megtilthassa a tanú érdekében eljáró ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Az ügyvéd jelenléte biztosítékot nyújt a tanú kihallgatását garanciákkal övező eljárási szabályok megszegése ellen, így elmozdításának lehetővé tétele megengedhetetlen. Különösen azért fontos ez, mert a jelenlegi magyar gyakorlatban nem példa nélküli, hogy valakit a nyomozó hatóság akkor hallgat ki – igazmondási kötelezettség alatt álló – tanúként, amikor egyébként már van annyi bizonyíték vele szemben, amennyi általában elégséges a megalapozott gyanú közléséhez.
A civil szervezetek álláspontja szerint rendkívül pozitív fejlemény, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Csüllög kontra Magyarországügyben hozott döntését is figyelembe véve a jogalkotó meg kívánja teremteni a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés elleni fellebbezés lehetőségét. Ezzel összefüggésben azonban a Helsinki Bizottság és a TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a jogintézmény alapvető szabályait, tehát a kbz és a kbk meghatározását, az ilyen körletre, illetve zárkába helyezés alapjául szolgáló lehetséges indokokat szintén szükséges volna törvényi szinten szabályozni.
Üdvözlendő továbbá az is, hogy a tervezet– az Alaptörvénynek megfelelő módon – nem zárja ki automatikusan a szabadságvesztés-büntetésüket töltőket a választójogból. A civil szervezetek álláspontja ugyanakkor az, hogy ameddig a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre szinte automatikusan közügyektől eltiltás is kiszabnak, tekintet nélkül az elkövetett cselekmény természetére, addig a magyar szabályozás összességben továbbra sem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által lefektetett elveknek.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleménye a tervezet kapcsán itt olvasható.
