Az emberi és kisebbségi jogok minél szélesebb körben történő érvényesülése mellett szállt síkra Németh Zsolt külügyi államtitkár az európai uniós országok nemzetközi fejlesztési, és uniós elnökségi feladatairól szóló, csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián.
Németh Zsolt arról beszélt, hogy az emberi jogok a kisebbségi jogokat is jelentik, és figyelembe kell venni, hogy ezen a téren éppen a kisebbségek a leginkább sérülékenyek. Az emberi jogokhoz ugyanúgy hozzá tartozik a jog az oktatáshoz, a szükséges élelemhez, vízhez, továbbá a népcsoportok saját nyelvükhöz és kultúrájukhoz való joga. “Magyarország elkötelezett abban, hogy ezek a jogok ne csak Magyarországon, a környező országokban, hanem tágabban is érvényesüljenek” – jelentette ki a külügyi államtitkár, emlékeztetve arra, hogy a kulturális sokszínűség a magyar uniós elnökség számára is kiemelt feladat volt.
Hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek aktív részvevőkké kell válniuk saját fenntartható fejlődésükben, és a fejlesztési programoknál a gazdasági kérdések mellett a kisebbségek sajátos életmódjára, kulturális örökségére is tekintettel kell lenni.
A Kihívások a nemzetközi fejlesztés területén az új európai uniós tagállamokban című konferenciát a kisebbségek és bennszülött népek jogaival foglalkozó Minority Rights Group (MRG) szervezte meg. A tanácskozás célja az, hogy minél jobban érvényesüljön a világ szegény országait segítő uniós fejlesztéspolitikában az emberi jogi szemlélet, kifejezetten azon európai uniós tagországok esetében, amelyek a 2000-es években léptek be az unióba és az idén vagy a következő években látják el az uniós elnökségi feladatokat.
A tanácskozáson elmondott beszédében Greg Dorey brit nagykövet hangsúlyozta, hogy Budapestről nézve távolinak tűnhetnek a szegény országok problémái, de a távoli járványok, éhínségek, az ember- és kábítószer-kereskedelem hatással vannak az Európai Unióra. “Csak együtt, szoros együttműködéssel lehetünk úrrá ezeken a gondokon” – mondta.
Kirchknopf Ádám, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályának főosztályvezető-helyettese a magyar uniós tapasztalatokról szólva a rugalmasság és a minél kiterjedtebb együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Agata Zajega, a budapesti lengyel nagykövetség első tanácsosa előadásában elmondta, hogy a humanitárius segítségnyújtás szerepel a jelenleg zajló lengyel elnökség feladatai között és a következő hónapokban több uniós tanácskozáson is foglalkoznak a témakörrel.
Niovi Georgiades, a 2012 második felében esedékes ciprusi uniós elnökség titkárságának munkatársa jelezte, hogy elnökségi terveikben számítanak a civil, nem kormányzati szervezetek együttműködésére és hangsúlyosan szerepel terveik között a fejlesztéspolitika.
Tomas Irnius, a 2013 második felében esedékes litván uniós elnökség kapcsán arról számolt be, hogy két év múlva Litvániának foglalkoznia kell majd a 2013 utáni fejlesztéspolitika feladatainak kidolgozásával is.
