Nincs egyetértés az Európai Unió tagországai között arra vonatkozóan, hogy mit ajánljanak fel a keleti partnerségi programban részt vevő országoknak a szeptember végi varsói csúcstalálkozón – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön Wroclawban.
Sikorski az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának elnökségi ülésén felszólalva a lengyel javaslatok támogatására szólította fel az uniós tagországokat.
Az EPP tagpártjai jelenleg az EU 17 országában kormányoznak. A lengyel kormánykoalíció két pártja, a Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) is ehhez a tömörüléshez tartozik.
“A csúcstalálkozó célja, hogy új lendületet adjon a keleti partnerségnek. Mint tudják, egyesek másoknál messzebbre szeretnének eljutni keleti szomszédaink európai törekvéseinek elismerésében. Szeretném felhívni a varsói csúcson részt vevő államok és kormányok vezetőit, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot tanúsítva tegyék lehetővé számunkra egy ambiciózus zárónyilatkozat megírását” – fordult a lengyel külügyminiszter a wroclawi ülés résztvevőihez. “Igazi esélyünk nyílik arra, hogy jelezzük a hat kelet-európai országnak: fontosnak tartjuk európai rendeltetésüket, és értékeljük az általuk bevezetett reformokat“.
Lengyelország azt szeretné, hogy az EU javasolja Varsóban a vízumkötelezettség feloldását a hat érintett ország – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán – számára, a szükséges feltételek teljesülése után, illetve ajánljon fel nekik távlatilag teljes gazdasági integrációt és majdani európai uniós tagságot is.
A wroclawi ülésen a résztvevők az EU szomszédsági politikája mellett gazdasági témákat is megvitatnak, elsősorban az eurózóna válságának problémakörét és az unió energiapolitikáját.
Janusz Lewandowski uniós költségvetési biztos kijelentette: a szomszédsági politikáról és az energiabiztonságról szóló vita a politikai jelszavak és deklarációk szintjén marad, ha nem rendelnek mellé uniós költségvetési forrásokat. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a napokban üzembe helyezett Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban bírálta Oroszországot és Németországot, mondván, hogy az “eredendő bűn” állapotába kerültek, mert ez a gázvezeték a konfliktusok légkörében született. Az Európai Unió tagországainak közösen kell megtárgyalniuk az energetikai szerződéseket – figyelmeztetett az Európai Parlament elnöke.
