Határozott közeledés figyelhető meg a tagállamok és az Európai Parlament álláspontjában a még a magyar elnökség alatt majdnem lezárt gazdasági kormányzási csomag ügyében.
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ugyanakkor még korai lenne inni a medve bőrére.
Minden jel szerint elérhető közelségbe került a hosszan tartó intézményközi vita lezárása a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló „hatos” jogszabályi csomagról. A magyar elnökségnek annak idején majdnem sikerült lezárnia a vitát a jövőbeni válságok megelőzését célzó új szabályokról, ám a majdani szankciórezsim egy kardinális kérdésén a képviselők és a Tanács, azon belül is Franciaország szembenállása miatt holtpontra jutott a vita.
Az euróövezet vezetőinek részvételével július 21-én tartott válságkezelő tanácskozás ugyanakkor elmozdulást jelzett a franciák és így a Tanács álláspontjában, ami végre megnyithatja az utat a megállapodáshoz. Ennek határozott jeleként az Európai Parlament arra készül, hogy ha csak nem jön közbe váratlan fordulat, szeptember végén tartandó második plenáris ülésén hivatalos végszavazást tart a hatos csomagról, ráütve ezzel a pecsétet az alkura.
Addig azonban még nem árt az óvatosság – hangsúlyozta a BruxInfónak nyilatkozva Sylvie Goulard, az egyik parlamenti kulcsjelentés liberális raportőre, aki mindazonáltal megerősítette az előrelépés tényét a legellentmondásosabb témában, az úgynevezett fordított minősített többségi szavazás kérdésében.
Ami eldöntésre vár, az az, hogy a stabilitási és növekedési paktum preventív szakaszában is alkalmazzák-e a Bizottság által javasolt és a politikai megfontolásoknak a jelenleginél jóval kisebb teret adó szavazási modellt, amikor a Bizottság ajánlására arról döntenek, hogy egy-egy tagállam megfelelt-e a vele szemben támasztott elvárásoknak. Az EP eddig kitartott amellett, hogy itt is a fordított minősített többség alapján döntsenek, vagyis a Bizottság javaslatát csak a tagállamok minősített többsége fordíthatná vissza. Franciaország azonban erről eddig hallani sem akart.
Az új javaslat értesülésünk szerint egy kétlépcsős megközelítést alkalmazna. Első lépcsőben az Európai Bizottság megteszi ajánlását, amit a Tanács elfogad, elutasít, vagy egyáltalán nem dönt róla. Brüsszel az utóbbi esetben 1 hónappal az első ajánlás után egy másodikkal rukkolhat elő, ami automatikusan elfogadásra kerül, hacsak a Tanács tíz napon belül egyszerű többséggel le nem szavazza az ajánlást. Bár a képviselők eredetileg fordított minősített többségi szavazást szerettek volna, Sylvie Goulard szerint ez a megoldás is sokkal jobb az eddiginél, hiszen a kormányok így nem tehetik meg azt, hogy egyáltalán nem hoznak döntést.
Két másik kérdés ugyanakkor továbbra is nyitottnak számít, legalábbis egyelőre. Az egyik a deficites és a többletes országok hasonló kezelése az úgynevezett makro-egyensúlytalansági eljárásban. Az EP ahhoz a megállapodáshoz szeretne visszakanyarodni, amiről még júniusban a magyar elnökséggel megegyeztek, ám az egyforma kezelést elutasító német kormány az utolsó pillanatban megvétózta. Ezen kívül még azt is rögzíteni kell, hogy milyen feltételekkel és módon hívhassa meg a gazdasági párbeszéd keretében az EP az érintett tagállamok pénzügyminisztereit. Végül a képviselők az Európai Tanács márciusi záróközleményének azt a részét is pontosítanák, amiben a tagállamok – ugyancsak a szankciórezsim keretében – írásban kötelezték magukat arra, hogy a mindenkori bizottsági ajánlás elfogadására törekednek majd, de ha nem, akkor nyilvános magyarázattal szolgálnak ennek okára.
„Véleményem szerint ezúttal megállapodhatunk” – közölte a francia liberális képviselő, aki emlékeztetett rá, hogy a munka 98 százalékát elvégezték a magyar elnökség alatt. Goulard ezért arra készül, hogy amennyiben meglesz a megállapodás, az egyik első személy, akinek telefonon gratulálni fog, az Kármán András, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára lesz, aki a tárgyalásokat heteken át a magyar elnökség nevében vezette.
