Válaszolt az Európai Bizottság (EB) és az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa az egykori demokratikus ellenzék több tagjának az egyháztörvény ellen tiltakozó nyílt levelére. Viviane Reding jogkör hiányára hivatkozik, Thomas Hammarberg felkérte a kormányt, hogy ismertesse nézeteit a törvényről – közölte Rajk László, a nyílt levél egyik jegyzője kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint mindkét biztostól válaszlevelet kapott az a tizenöt egykori ellenzéki személyiség, akik augusztus 8-án “az új magyar egyháztörvény európai normákat sértő rendelkezései miatt” nyílt levében vizsgálat megindítására szólították fel az Európai Unió brüsszeli Bizottsága és a strasbourgi ET emberi jogokért felelős biztosait.
A nyílt levélben az állt: “mindeddig az EU egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével, közös Európánk bevett alapjogaival”, hozzátéve: “őszintén reméljük, hogy az egyházügyi törvény tanulmányozását követően hivatalos vizsgálatot indítanak a minden európait megillető jogok megsértése miatt.”
A levelet Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László, Szilágyi Sándor és Tamás Gáspár Miklós jegyezte. A tizenötök nevében Rajk László küldte meg a levelet a címzetteknek, ő kapta meg a válaszleveleket is.
A közlemény szerint Viviane Reding, az EB alelnöke és egyúttal emberi jogi biztosa augusztus 26-án kelt válaszlevelében leszögezi: “a vallásszabadság iránti tisztelet az Európai Unió egyik alapértéke, és – miként Önök is aláhúzzák – szerepel az Európai Unió alapjogi chartájában, valamint az emberi jogokról szóló európai egyezményben is. “
Hozzátette: “ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy az Európai Unióról valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződések értelmében az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy az alapjogok terén interveniáljon a tagállamoknál.” A levél a továbbiakban részletezi az EB hatásköri hiányának jogi okait.
A közleményben az áll: 2011 első hónapjaiban Viviane Reding hasonló érveléssel utasította el a fellépést a médiatörvény ügyében is, amikor az Európai Parlament ezt határozatban kérte tőle, átengedve a fellépést az emberi jogi problémáknál szűkebb technikai területtel, a határokon átnyúló audiovizuális szolgáltatásokkal foglalkozó biztosnak, Neelie Kroesnak.
Rajk László azt írta: Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa augusztus 31-én kelt válaszlevelét másolatban megküldte a magyar kormány strasbourgi állandó képviselőjének is. A biztos bevezetőjében részletezi azokat az európai emberi jogi egyezményeket és bírósági állásfoglalásokat, amelyeket a nyílt levélben foglalt panaszok érintenek. Ezek után kijelentette: “e jogok és normák megsértéséről szóló minden állítást, mint amilyenek az Önökéi is, igen komolyan fontolóra veszek. Ezért párbeszédet kezdeményeztem a magyar hatóságokkal, arra kérve őket, ismertessék velem az új törvénnyel kapcsolatos nézeteiket” – idézi a közlemény a válaszlevelet.
Thomas Hammarberg a közlemény szerint azt is hozzátette: “mielőtt további lépéseket tennék, tekintettel e kérdéskör bonyolultságára és érzékeny voltára szeretném alaposan megismerni a vonatkozó törvényt és annak a magyarországi vallásszabadságra gyakorolt hatását, különös tekintettel a vallási státuszuktól megfosztott gyülekezetek további sorsára. “
Rajk László szerint az ET emberi jogi biztosa végül kijelentette: “amennyiben vizsgálatra kerül sor, bízom benne, hogy sikerül nyílt és konstruktív párbeszédet folytatnom a magyar kormánnyal. Ugyancsak számítok a civil társadalom olyan képviselőinek véleményére, mint amilyenek Önök is.”
Thomas Hammarberg 2011 elején vizsgálatot folytatott a magyar médiatörvényről. Magyarországra látogatott, majd februárban részletes véleményt adott közre “Magyarországnak követnie kell az Európa Tanács normáit és biztosítania kell a szólás szabadságát és a média pluralizmusát” címmel – olvasható a közleményben.
