A pénzügyi közvetítőrendszer csak a hitelszerződések betartásával maradhat működőképes, a szerződések utólagos megkérdőjelezése beláthatatlan következményekkel járhat – mondta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének (PSZÁF) elnöke kedden az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén.
A PSZÁF elnöke kijelentette: noha a devizahiteleknél kialakult helyzet valamennyi szereplő – állam, bankok, hitelfelvevők, szabályozó hatóságok – felelősségét felveti, a megkötött szerződések a mindenkor érvényes jogszabályok alapján születtek meg, azokat megkérdőjelezni nem lehet.
“Ha mégis ilyen vélemények terjednek el, és ezeket nem tudjuk szakmailag kezelni és korlátok között tartani, akkor azzal az egész pénzügyi rendszer stabilitása kerülhet veszélybe” – közölte Szász Károly, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a politikusok felelőssége is óriási.
A PSZÁF elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy mind a hitelt felvevő adósoknak, mind a velük szolgáltatói kapcsolatban álló bankoknak a szerződésben foglaltaknak megfelelően kell eljárniuk. Tehát a bankrendszer se éljen vissza erőfölényével és az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével, bár ennek esélye a megváltozott szabályozási feltételek miatt már meglehetősen csekély – fűzte hozzá.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Gazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára ismertette a parlament által elfogadott Otthonvédelmi Program lépéseit. Elmondta azt is, hogy a 90 napon túli hiteltartozás összege 744 milliárd forint, a GDP 2,6-2,7 százaléka, ebből a devizahitelesek tartozása 371 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka.
Az év közepén 90 napon túli hiteltartozása 142 ezer ügyfélnek volt, ebből 123 ezer ügyfél tartozott a devizaalapú adósok közé.
A 90 napon túli adósok összesen 113 ezer ingatlanfedezettel rendelkeznek, ezen belül a devizaalapú hitelek ingatlanfedezete 98 ezer.
A lakosság deviza adósságának nagyságát érzékelteti, hogy 1,2 millió háztartást érint és a hitelállomány összege 6.300 milliárd forint – jelezte Nátrán Roland.
Az ülésen nem vettek részt a Fidesz és a KDNP frakció képviselői, így az nem volt határozatképes, mivel az ülést – a kormánypárti frakciók közleménye szerint – egyeztetés nélkül hívta össze Simon Gábor, a bizottság elnöke.
Simon Gábor (MSZP) közölte, hogy az Országgyűlés elnökének közlése alapján a szeptember 5-vel kezdődő hét a bizottsági ülések hete.
A bizottsági ülésen felszólaló Ertsey Katalin (LMP) a hiteltermékekkel kapcsolatos termékfelelősség hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a hitelt felvevő középosztály pénzügyi kultúrája nem (volt) megfelelő a devizahitelekben rejlő kockázatok megítélésére.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a hitelintézeti törvény felülvizsgálatára tett javaslatot, s felvetette azt is, hogy a kialakult helyzet egyik oka, hogy a bankok nem végezték el az adósok diszkrecionális hitelvizsgálatát.
A felszólaló képviselők szorgalmazták a pozitív adóslista létrehozását.
Simon Gábor, a bizottság szocialista elnöke az MSZP kilenc pontos javaslatára hívta fel a figyelmet, amelynek egyik pontja a magáncsőd intézménye jogszabályi lehetőségének megteremtése.
A devizahitelesek ügye nemzeti ügy, amelyben a politikai erőknek ki kell alakítaniuk azt a nemzeti minimumot, amelynek révén lehetővé válik a devizaadós családok megsegítése – mondta a szocialista politikus, aki a bizottságon belül szakértői csoport, illetve paritásos albizottság felállítását javasolja a megoldás elősegítése érdekében.
