Nem talált visszásságra utaló körülményt az ombudsman a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek budapesti tüntetéseivel kapcsolatos rendőri tömegkezelési gyakorlatban és a parancsnoki intézkedésekben.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkatársai megfigyelőként szereztek tapasztalatokat a tüntetéseken, és a hatóságoktól bekérték a hivatalos iratokat is. A tüntetők magatartásának vizsgálatára a törvény nem hatalmazza fel az ombudsmant.
Szabó Máté jelentésében a 2011 áprilisi, májusi és júniusi demonstrációk kezeléséről megállapította, hogy nem mutatható ki olyan intézkedés, amely ellehetetleníthette volna a tüntetni kívánók részvételét. Az egyes tüntetések idejére elrendelt, a megszokottnál nagyobb szolgálati létszámot például a demonstráció egyik szervezőjének nyilatkozata indokolta, amely szerint reális, hogy a megmozdulás elveszti békés jellegét.
Más esetekben – a 2011. április 16-i, és május 6-i rendezvényekkel kapcsolatban az ombudsmani vizsgálat nem talált olyan parancsnoki intézkedést, amely a hétvégi időszakban megszokotthoz képest magasabb szolgálati létszámot eredményezett volna. Emellett a büntetés-végrehajtás országos parancsnokától, a Honvéd Vezérkar főnökétől, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökétől, az országos katasztrófavédelmi főigazgatótól, valamint az országos rendőrfőkapitánytól bekért iratok szerint a vezetők több ízben is felhívták a parancsnokok figyelmét az állomány alapjog-gyakorlásának fontosságára, biztosításának jelentőségére.
Az ombudsman az egyenruha-viselés megtiltásával kapcsolatban alapvető joggal összefüggő visszásságra utaló körülményt nem tárt fel. A gyülekezési jog gyakorlása során az egyenruha és a védőfelszerelés szolgálaton kívüli viselése nem alapjog, így fogalmilag nem történhetett alapjog-korlátozás. A tűzoltók védőfelszerelése nem minősül egyenruhának, az – hasonlóan a gépjárművekhez és szakfelszerelésekhez – a tűzoltóságok tulajdonában áll. Ebből következik, hogy a laktanyából a védőfelszerelés szolgálati időn kívüli, szolgálati érdekkel össze nem függő kiviteléről az állományilletékes parancsnok rendelkezhet.
A közterületi gyülekezést szabályozó törvény szerint az ilyen megmozdulásokon nem vehet részt az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. Az állampolgári jogok biztosának munkatársai azonban az április 16-i tüntetéseken látták, hogy többen a tűzoltók bontóbaltájával a kézben vonultak. Egy másik hivatalból indított vizsgálat során arról értesültek, hogy egyes szakszervezetek kifejezetten bátorították tagjaikat a bontóbalta – mint a hivatásukra jellemző eszköz – viselésére.
A törvény ilyen esetre a rendezvény feloszlatását írja elő. Az ombudsman álláspontja szerint a rendőrség azzal, hogy a kötelező törvényi rendelkezés ellenére nem oszlatta fel a rendezvényt, illetve nem választotta le arról a felfegyverkezve megjelenő személyeket, hanem az alapjog gyakorlását elősegítő, és megnyugtató választ adott egy igen súlyos kockázatra: a szervezőkkel együttműködve elérte a bontóbalták levételét. Ez, illetve a hasonló alapjog-barát tömegkezelési megoldások elősegítik a gyülekezési jog gyakorlását, emellett pedig hatásukat tekintve kifejezetten alkalmasak a rendezvény békés jellegének fenntartására – foglalta össze véleményét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalában szeptember 2-án nemzetközi konferencián összegzi a tüntetések békés jellegének fenntartására szolgáló új módszereket, a kommunikáció és párbeszéd, mint stratégiai elem használatát, annak tapasztalatait és az Európai Unió, ezzel kapcsolatos – magyar részvétellel is folyó – programjának felismeréseit.
