A közétkeztetés átfogó szabályozásának hiányából következő ellátási egyenlőtlenségek, továbbá a mennyiségi és minőségi problémák sértik a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét – állapította meg Szabó Máté ombudsman.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa panaszügyek alapján folytatott vizsgálatot, majd a kormányhoz fordult a szabályrendszer átfogó felülvizsgálatáért, a szükséges jogszabályok meghozataláért.
Több szülő is kifogásolta a gyermekeik óvodájában, iskolájában nyújtott étkeztetés színvonalát, illetve azt, hogy megoldatlan a speciális étkezési igényű gyermekek étkeztetése. Az országgyűlési biztos a közétkeztetéssel kapcsolatos vizsgálatában felidézte azt a törvényi előírást, hogy az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsődében, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, az iskolai menzai ellátásban az életkornak megfelelő étkeztetést kell megszervezni.
A biztos arra következtetésre jutott, hogy a jogszabályok nem rendelkeznek a gyermekeknek – közöttük a speciális étkezési igényű gyermekeknek – nyújtandó étkezések számáról, jellegéről. Olyan előírás sincs, amely az étkeztetés megfelelő színvonalát biztosító garanciális szabályokat tartalmazná, nincsenek meghatározva az étel előállításához szükséges személyi követelmények (ilyen például a gyermeklétszámhoz viszonyított főző-, és tálalókonyhai alkalmazottak száma, az élelmezésvezető képzettsége) és a kulturált étel- és ivóvízfogyasztás tárgyi feltételei (a kis- és főétkezések fogyasztásának helyétől a szalvéta biztosításáig). Az ombudsman utalt arra is, hogy az étkeztetés megfelelő színvonala érdekében meg kell határozni a gyermekétkeztetésre fordítandó költségek minimumát.
Korábban több szaktárca együttes rendelete rögzítette a csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbevitel, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználás ajánlásait, ám a jogszabályi előírást a vidékfejlesztési miniszter 2011. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte. Az országos tiszti főorvos ezzel egyidőben az ÁNTSZ honlapján ugyan közzétette a maga táplálkozás-egészségügyi ajánlását, de az nem töltheti be a miniszteri jogalkotással keletkezett joghézagot, mivel a tiszti főorvos nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel – mutatott rá az ombudsman.
A biztos az egyedi ügyek kapcsán áttekintette a közétkeztetés ellenőrzésében közreműködő szervek tevékenységét is. Megállapította, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a még hatályos rendelet idején sem ellenőrizte, megfelelt-e az előírásoknak az ételek mennyisége, minősége. Az ombudsmani vizsgálat kiterjedt az egészséges étkezést támogató programokra így az iskolai alma- és az iskolatej programra is. Az iskolai büfékkel kapcsolatosan a biztos indokoltnak tartaná, ha a közétkeztetésre vonatkozó élelmiszer minőségi szabályok hatályát ezekre az üzletekre is kiterjesztenék.
A biztos álláspontja szerint a közétkeztetés átfogó szabályozásának hiányában nem megoldott a minőségi szolgáltatás. A gyermekétkeztetésre vonatkozó egységes jogszabály megalkotása és a közétkezetés megfelelő szabályozása érdekében több szaktárca együttműködése szükséges, ezért Szabó Máté a kormánynál kezdeményezte a közétkeztetés szabályrendszerének átfogó felülvizsgálatát.
A jelentés itt olvasható→
