A jövőben önálló különbíróságként, a magyar történelmi hagyományokat felelevenítve, nem a bírósági törvény hatálya alá tartozó intézményrendszerben működhet a közigazgatási bíráskodás – tájékoztatott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, a „Közérdekvédelem – A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője” című kötet bemutatóján.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának közös kötetének megjelenése jelzés értékű, s nem véletlen, hogy 2010-2011-ben fordult ekkora figyelem a közigazgatási bíráskodásra – mondta Navracsics Tibor. „Hajlamos vagyok összefüggésbe hozni ezt a közjó, mint politikai szempont, és a közjó és az állam, mint két egymással szükségszerűen összetartozó fogalom reneszánszával” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: az elmúlt 20 évben nagy előrelépés történt már azzal is, hogy megjelenhetett e fogalom a köztudatban, a nyilvánosság előtt.
Navracsics Tibor kiemelte: az, hogy a szakmai közvélemény és egy ország milyen értékkel bánik a közigazgatási bíráskodással, jól mutatja azt is, hogy mit gondol közösség és állam, nemzet és állam kapcsolatáról. Optimális esetben a közigazgatási bíráskodás az államot is alárendeli egy magasabb szempontnak, a közjónak, amelyben mindannyiunknak hinnünk kell, ha az államot szolgálóként fogjuk fel – hangsúlyozta a miniszter.
Ezzel a kötettel, illetve a megelőző konferencia-sorozattal közelebb kerültünk ahhoz a célunkhoz, hogy az államról ne csak, mint érték nélküli „összelapátolt intézménydzsungelről” beszéljünk, hanem a közjó képviselőjéről – nyomatékosította Navracsics Tibor. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan biztonsági fórum, egy olyan intézmény, ahová mindenki fordulhat, ha úgy érzi csorbul a közjó. Ez a fórum a közigazgatási bíráskodás – tette hozzá a miniszter.
Navracsics Tibor kiemelte: bár a politikai döntések még nem születtek meg e tekintetben, de az biztos, hogy a közigazgatási bíráskodásnak az eddigi embrionális állapotánál sokkal szélesebb lehetőségeket kell biztosítani. A szakmában is konszenzus látszik kirajzolódni abban a tekintetben, hogy a közigazgatási bíráskodást általában szélesebb körben kell lehetővé tenni, illetve a bírósági intézményrendszeren belül, de külön bíróságként kell azt megszervezni.
