Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági helyére pályázó Magyarország valószínűleg megszavazza a palesztin államiság elismerésével kapcsolatos határozatot szeptemberben a világszervezet közgyűlésében, ugyanis szüksége van a BT-tagság eléréséhez az arab államok támogatására – mondta egy nevének elhallgatását kérő magas rangú, korábban az ENSZ-szel is foglalkozó diplomata az MTI-nek szerdán.
Magyarország a 2012-13-as időszakra pályázta meg az ENSZ BT-ben a kelet-európai régió helyét; a 15 tagú BT 10 nem állandó tagsági helyét regionális alapon osztják ki. A kelet-európai helyre eredetileg négy állam, Magyarországon kívül Szlovénia, továbbá Azerbajdzsán és Örményország pályázott, utóbbi azonban nyáron visszalépett, így három állam maradt. Magyarország korábban kétszer, 1968-69-ben és 1992-93-ban volt BT-tag.
Az MTI által megkérdezett szakértő összekapcsolta azt, hogy Magyarország pályázik az BT-tagságra – erről a közgyűlés őszi ülésszakán dönt -, illetve, hogy a Palesztina önállóságáról és ENSZ-tagságáról szóló szavazás ugyanezen az ülésszakon lesz esedékes.
A diplomata kifejtette: Magyarország minden bizonnyal támogatni fogja a palesztin államisággal kapcsolatos javaslatot, mert BT-tagsági pályázata ezt indokolja, ha viszont ez utóbbi kérdés nem lenne napirenden, akkor esetleg tartózkodna.
A szakértő megalapozottnak tartja Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének azon aggodalmát, hogy a Palesztinával kapcsolatos ENSZ-szavazás mélyen megoszthatja az uniót. Rámutatott, a 27 EU-tagállam többsége – elsősorban a déli országok, köztük Ciprus, Görögország és Málta – kiáll a palesztin kezdeményezés mellett, a kisebbség Izrael álláspontját osztja. Több ország egyensúlyozik, a magyarokon kívül például a hollandok is ingadoznak.
Az ENSZ-szakértő szerint a magyar álláspont kialakításában fontos szerepe lehet annak, hogy a palesztin kérdésről szóló döntés időben megelőzi-e a BT-tagsági szavazást. Úgy látja, hogy a palesztin államiság elismerését ellenző izraeli-amerikai álláspont elszigetelődik, és Magyarország BT-tagságának megszerzésében – ehhez a közgyűlésben a tagállami szavazatok kétharmadára lesz szükség – nagy szerepe lesz az arab országok, valamint a palesztin ügyet támogató más államok csoportjának. Az arab államok a palesztin szavazáson tesztelhetik, hogyan viselkedne Magyarország BT-tagként, így ettől tehetik függővé a magyar pályázat támogatását.
A független Palesztináról szóló határozat közgyűlési elfogadása Izraelnek diplomáciai vereséget jelentene – mondta a szakértő, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlési, nem kötelező érvényű határozat nem teremti meg a független Palesztinát, a Biztonsági Tanácsban viszont az Izrael fő szövetségesének számító Egyesült Államok napirendre sem engedi tűzni a kérdést. A közgyűlési határozatnak mindenekelőtt az a jelentősége, hogy hosszú távon politikai lobbizásra ad alapot a palesztinoknak – tette hozzá.
Az ENSZ-szakértő kifejtette: Magyarország érdeke az, hogy a palesztin kezdeményezés kérdésében egységes EU-álláspont jöjjön létre, ha viszont ezt nem sikerül kialakítani, akkor mostani érdekei azt diktálják, hogy megszavazza a javaslatot.
Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden, miután fogadta Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettest, a sajtónak azt mondta, a magyar kormány még nem alakította ki álláspontját a palesztin államiság elismerésével kapcsolatos szeptemberi ENSZ-szavazás ügyében, Magyarország arra törekszik, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviselhessen a kérdésben.
Az államtitkár kijelentette: az EU-nak álláspontja kialakításakor képviselnie kell azt a nemzetközi jogelvet, hogy a konfliktusok rendezésekor az unilateralizmus elve nem célravezető. Tájékoztatása szerint az EU-államok külügyminiszterei a soros uniós elnökséget adó Lengyelországban szeptember 2-3-án informális értekezlet tartanak, amelyen “jó eséllyel” megszületnek a kialakítandó kompromisszum körvonalai.
Danni Ajalon az MTI-nek azt mondta: Izrael reméli, hogy Magyarország nem szavazza meg a Palesztina önállóságáról és ENSZ-tagságáról szóló határozatot, mert annak elfogadása a térségben konfliktussal jelentene egyet. Meggyőződése szerint “Európának nem áll érdekében egy olyan határozat támogatása, amely tovább fokozná a Közel-Keleten a bizonytalanságot“.
Az MTI külügyminisztériumi forrásból szerdán úgy értesült: a kormány nem köti össze a Palesztináról szóló határozatot a magyar BT-tagsági kampánnyal, a tárca “a két kérdést egymástól teljesen elkülönítve kezeli”. Az MTI olyan tájékoztatást kapott, hogy a Külügyminisztérium a palesztin kérdésben “kizárólag elvi döntést fog hozni”. A minisztérium még azért nem alakította ki álláspontját, mert nem lehet tudni, hogy a palesztinok milyen szöveget terjesztenek majd be, ezenkívül Budapest meg akarja várni az EU tagállamok külügyminisztereinek szeptemberi lengyelországi tanácskozását. A külügyi forrás szerint a minisztériumnak az a határozott álláspontja, hogy “mindenképpen egységes uniós álláspontra van szükség”.
