A Belügyminisztérium a kormany.hu-n 2011. július 12-én hozta nyilvánosságra a szabálysértési törvény átfogó felülvizsgálatának koncepcióját, amely egy új szabálysértési törvény megalkotását javasolja.
A koncepció példamutató abban, hogy egy törvény előkészítése során milyen előzetes értékelés és elemzés várható el a joganyag előkészítőitől, ugyanakkor számunkra nem világos, hogy az eljárás egyszerűsítésének igényét az új szabálysértési kódex hogyan fogja kielégíteni. A munkaanyagban megjelenő újdonságok ugyanis nem átfogó egyszerűsítést jelentenek, csupán az eljárás egy-egy elemét gyorsítják.
Romaprogramunk egyik központi témája a rendőrség diszkriminatív szabálysértési bírságolási gyakorlata a mélyszegénységben élő romákkal szemben. Borsod és Heves megyékben számtalan olyan esettel találkoztunk, amikor romákat 10-20 ezer forintos bírságokkal sújtottak azért, mert nem a járdán tolták a babakocsit (ott, ahol a járda az út minősége miatt járhatatlan vagy olyan keskeny, hogy nem lehet rajta elférni), mert nem volt csengő vagy lámpa a biciklijükön, mert nem volt a kerékpáron téli gumi vagy a gumi kopott volt, és más hasonló, a társadalomra veszélyesség szempontjából nyilvánvalóan rendkívül csekély jelentőségű szabálysértésekért. Blogunkon számos ilyen esetet mutatunk be. Leggyakrabban helyszíni bírságot szabnak ki, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak, és a megbírságoltak kiszolgáltatottságuk, alacsony jogérvényesítési képességük illetve a jogban való járatlanságuk miatt nem merik a helyszíni bírság elfogadását megtagadni. A kiszabott bírságot többnyire nem tudják befizetni, hiszen az akár a család egész havi jövedelmét is kiteszi. Azokban az esetekben, amikor nem helyszíni bírságolás történik, hanem lefolytatják a szabálysértési eljárást, és annak eredményeképp pénzbírság kerül kiszabásra, a meg nem fizetett pénzbírság végső soron – ha a közérdekű munkát az elkövető nem vállalja – fogházban letöltendő elzárásra is átváltoztathatóvá válik.
Korábbi bejegyzésünkben hírt adtunk arról, hogy Borsod megyében megítélésünk szerint törvényellenes gyakorlat zajlik, mert sokszor a közérdekű munka fokozatának kihagyásával az adók módjára behajtás sikertelensége esetén egyből az elzárásra átváltoztatást alkalmazzák, ha nincs a településen közérdekű munkavégzésre lehetőség. Azt is jeleztük, hogy a szabálysértési törvény szabályozása ellentmondásos, hézagos, és ez is vezethet az országos viszonylatban eltérő és ezáltal jogbizonytalanságot okozó gyakorlathoz.
A fentiek miatt az új szabálysértési törvény koncepciójának véleményezése során különös hangsúlyt fektettünk a közérdekű munkára vonatkozó javaslatokra.
A koncepció – összhangban a TASZ álláspontjával – megállapítja, hogy a hatályos szabályozás értelmében, “ha az elkövető vállalja a közérdekű munkát, de az önkormányzat azt nem tudja biztosítani, úgy nem lehetséges az elzárásra történő átváltoztatás.”
