Olaszország és Franciaország sem sértette meg az európai uniós jogszabályokat tavasszal, amikor az észak-afrikai menekültek miatt vitatott intézkedéseket vezettek be – állapította meg az Európai Bizottság. A testület megismételte, nagyobb beleszólást szeretne a jövőben a schengeni zóna működtetésébe.
„Az Európai Unió jogszabályainak megfeleltek, de a schengeni szellemiséget nem tartották tiszteletben” azok az intézkedések, amelyekkel Franciaország és Olaszország próbálta kezelni tavasszal az Észak-Afrikából érkező menekültáradatot – jelentette ki közleményében az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja.
Hamarosan befejeződik a francia-olasz határvitáról és a schengeni szabályok újraértelmezéséről szóló bizottsági vizsgálat – vetítette előre Cecilia Malmström, aki szerint a végső megállapítások már most világosak.
Olaszország április közepén jelentette be, hogy a Lampedusán várakozó több ezer tunéziai és egyiptomi állampolgárnak átmeneti tartózkodási engedélyt kíván adni. Bár Róma sosem mondta ki, de elemzők szerint egyértelműen azzal a céllal, hogy bátorítsák a menekülteket: letelepedési engedély birtokában nyugodtan álljanak tovább más schengeni országba. Olasz értelmezés szerint az okmány feljogosítja a tulajdonosát arra, hogy szabadon mozogjon a határellenőrzés nélküli zónán belül.
A migránsok meg is indultak. Különösen nagy volt a forgalom az olasz-francia határon, mire Franciaország lezárta az olasz határszakaszát, és visszafordította a menekülteket Olaszországba. Érvelésük szerint joguk van visszaállítani a határellenőrzést kivételes körülmények, és jelentős bevándorlói nyomás esetén.
Az Európai Bizottság áprilisban és májusban nem tudott, és szemmel láthatólag nem is akart igazságot tenni a vitában. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos kijelentette, ez két tagállam belügye. A testület viszont szemmel láthatólag abban sem volt a tagországok segítségére, hogy értelmezze az idevágó európai jogszabályokat, azt azonban többször hangsúlyozta, hogy az EU-jog ezen a ponton nem egyértelmű, eltérő értelmezésre ad lehetőséget, ezért tisztázni kell.
A hamarosan befejeződő bizottsági vizsgálat során Brüsszel megállapította, hogy Olaszország nem sértette meg az EU-jogot azzal, hogy átmeneti letelepedési engedélyt adott a Lampedusán várakozó menekülteknek. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a schengeni szabályok nem szólnak arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet kibocsátani utazásra is feljogosító dokumentumokat.
A francia intézkedésekről is úgy gondolja az Európai Unió, hogy azok a Schengen Határellenőrzési Kódex határain belül mozognak. „A helyszíni ellenőrzések során szerzett információkból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Franciaország rendszeres határellenőrzést végzett” – mondta Cecilia Malmström szóvivője Brüsszelben, márpedig a szúrópróbaszerű vizsgálat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – engedélyezett.
Michele Cercone elmondta, mindettől függetlenül tisztázásra szorulnak a schengeni szabályok, ezért az Európai Bizottság – ahogyan az Európai Tanács kérte is – szeptemberben mutatja be az erre vonatkozó jogszabályi javaslatait. Május elején a testület már közleményben jelezte ennek majdani, főbb irányait. Ezt felidézve a szóvivő elmondta, „a Bizottság egy inkább közösségi alapú Schengen-irányítást javasol majd”.
Kérdésre válaszolva kifejtette, ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szeretne nagyobb beleszólást a Schengen-övezet működtetésébe. „A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok egymást értékelik, és egymás között állapítják meg, hogy mi helyes, és mi nem. A Bizottság ennek a folyamatnak a részévé szeretne válni, hiszen így beavatkozhatnánk, és akár az uniós szabályok értelmezésével segíthetnénk a tagállamokat” – mondta Michele Cercone.
