A gyermekvédelmi törvény alapján az állam három évre előlegezheti meg a nem fizető szülő helyett a tartásdíjat, amit legfeljebb egy alkalommal, újabb három évre lehet meghosszabbítani. Az előlegezést ugyanakkor fel kell függeszteni, ha a kötelezett szülő akár egyszer is, bármekkora összeget kifizet tartásdíj címén. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint ezek a szabályozási elemek a védendő gyermekek jogaival kapcsolatban aggályosnak minősülnek.
Egy gyermekét egyedül nevelő panaszos arról számolt be Szabó Máté ombudsmannak, hogy ugyan megállapították jogosultságát a tartásdíj állami megelőlegezésére, de a másik szülő minimális tartásdíj-fizetése után ezt az előlegezést automatikusan leállították. Az ismételt folyósítás visszaállítására pedig már nem volt lehetőség, annak dacára, hogy a kötelezett megint csak elmulasztotta a tartásdíj fizetését. Egy másik panaszos azért fordult a biztoshoz, mert a hatályos jogi szabályozás még a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzete esetén, méltányosságból sem teszi lehetővé, hogy a bíróság által jogerősen megállapított, de meg nem fizetett tartásdíjat az állam az összesen hat (kétszer három) év után is folyósítsa.
Az ombudsman a konkrét beadványok kapcsán, de azokon túlmutatóan vizsgálta a tartásdíj állami megelőlegezését, az intézményrendszer időbeli korlátait és az egyedi megítélés lehetőségének kizárását. Jelentésében utalt arra, hogy az állami előlegezés a gyermekét egyedül nevelő szülő útján, ám kifejezetten a gyermeknek juttatott tartás: a jogintézmény célja az, hogy amennyiben a kötelezett nem fizet, mégis rendelkezésre álljon a gyermek fejlődését biztosító, létbiztonságát erősítő, életkörülményeit javító tartásdíj.
Az ombudsman megállapította, hogy visszás az a helyzet, amelyben a tartásdíj előlegezése egyetlen részlet megfizetése esetén is felfüggeszthető, méghozzá anélkül, hogy az adott időszakban megfizetendő tartásdíj teljes összegéhez mért arányosítás megtörténne. A gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti továbbá a rugalmatlan, mérlegelést nem engedő időbeli korlát alkalmazása. A biztos felkérte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy kezdeményezze a gyermekvédelmi törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendelet mielőbbi, koncepcionális jellegű módosítását.
Az országgyűlés biztos a jelentésében mindehhez hozzáfűzte azt is, hogy a gyermekjogi egyezmény és az uniós irányelv fényében a gyermek érdekeinek jobban megfelelne egy olyan szabályrendszer kialakítása, amely alkalmazkodik a gyermek életkorához, szükségleteihez, esetleg különleges élethelyzetéhez. Indokolt tehát egy olyan szabályozás megalkotása, amely az előlegezett tartást a gyermek életkorához, helyzetéhez mérten, differenciált összegben és a tartásra való jogosultság végéig, de legalább az iskolakötelezettség felső határáig teljes időtartamban folyósítani engedi.
