Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet által 2011. június 23-án közzétett közlemény számos ténybeli tévedést és félreértést tartalmaz Magyarország új Alaptörvényét illetően. A HRW megállapításaira a minisztérium a szervezetnek megküldött levelében reagált, álláspontja az alábbiakban olvasható.
Ahogyan azt az Európa Tanács Velencei Bizottsága is elismerte, a magyar Alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre.
Az Alaptörvény elfogadását tág értelemben egy húszéves előkészítő folyamat előzte meg, mivel az Alaptörvény egyebek mellett az Alkotmánybíróság két évtizedes joggyakorlatának eredményeire és az 1990-es évek közepén zajlott sikertelen alkotmányozási kísérletek során kidolgozott háttéranyagokra is támaszkodik. Az Alaptörvény elfogadását azonban szűk értelemben is egy közel egyéves nyilvános előkészítő folyamat előzte meg, amely 2010 júniusában, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő bizottságának felállításával vette kezdetét. A folyamat során széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésekre került sor, az Alkotmány-előkészítő bizottsághoz például 2010-ben több száz, nyilvánosan is közzétett írásbeli szakmai észrevétel érkezett, 2011 elején pedig a Kormány nemzeti konzultációs testületet állított fel, amely egy kérdőíves módszerrel valamennyi választópolgár véleményét kikérte az Alaptörvény tartalmát érintően. Az előkészítés utolsó hónapjában az Országgyűlés kizárólag az új alkotmány tárgyalásával foglalkozott. Az alkotmányozási folyamatban mind a civil szervezeteknek, mind pedig az ellenzéki pártoknak lehetőségük volt az álláspontjuk kifejtésére. Két ellenzéki párt az Alaptörvény parlamenti vitájától saját politikai döntése alapján maradt távol, annak ellenére is, hogy a kormányoldal számos, a párbeszédet elősegítő gesztust tett feléjük.
Az Alaptörvény a magzati életről az állam intézményvédelmi kötelezettségével összefüggésben rendelkezik, és a minden embert megillető élet és emberi méltósághoz való jogot tárgyaló résznél külön tagmondatban mondja ki, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Ez a hatályos alkotmánybírósági gyakorlat kodifikálása, amely az állam magzatvédelmi kötelezettségét fejezi ki. E rendelkezésből – amely a Velencei Bizottság megállapítása szerint is összhangban van Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel – nem következik a hatályos abortuszszabályozás szigorítása.
Az Alaptörvény mindenki jogát elismeri a véleménynyilvánítás szabadságához, továbbá annak értelmében „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. E rendelkezések alapján a Human Rights Watch teljesen megalapozatlanul jut arra a következtetésre, hogy az Alaptörvény kiterjedt ellenőrzési jogosítványokat és önkényes beavatkozási lehetőséget biztosít a Kormánynak a sajtó felett. Épp ellenkezőleg, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát garantáló alaptörvényi szabályok és az ezek mögött álló töretlen alkotmánybírósági gyakorlat egyértelműen kizárják az önkényes kormányzati beavatkozás lehetőségét.
A Human Rights Watch jogvédő szervezetnek a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett alaptörvényi tilalmának hiányával kapcsolatos aggodalma szintén megalapozatlan. Az Alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezése nem taxatív módon sorolja fel a védett tulajdonságokat, hanem egy példálózó felsorolást követően utal arra, hogy a megjelölteken kívül bármely egyéb helyzeten alapuló diszkrimináció tilos. Az Alkotmánybíróság következetes, és a jövőben is irányadó gyakorlata szerint a megkülönböztetés tilalma kifejezett említés nélkül is magában foglalja azt, hogy a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció is tiltott. Ezt a tilalmat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jelenleg is kellő egyértelműséggel tartalmazza. A Velencei Bizottság álláspontja is az volt a kérdésben, hogy nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a tény, hogy a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett tilalmát az Alaptörvény szövege nem említi.
A fogyatékkal élők választójoga tekintetében az új Alaptörvény egy előremutató, a nemzetközi jogi követelményekkel és a strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogával összhangban álló, pozitív változást tartalmaz. A hatályos Alkotmánytól eltérően az új Alaptörvény nem generális jelleggel és automatikusan zárja ki a gondnokság alatt állókat a választójogból, hanem lehetővé teszi, hogy a belátási képesség hiánya miatt a jövőben csakis egyedi bírói mérlegelés alapján, az egyén tényleges képességeit, körülményeit is figyelembe véve kerülhessen sor a választójogból való kizárásukra. A választójog ily módon történő korlátozása, amely a szükségességi-arányossági követelményeket szem előtt tartó és alkotmányjogi panasszal is megtámadható egyedi bírói döntésen alapul, nem ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel, és azt a Velencei Bizottság sem kifogásolta.
