A Jászladány Nagyközség Önkormányzata és a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perben a tegnapi napon a Legfelsőbb Bíróság részítélettel döntött a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet felpereseknek, Jászladány Nagyközség Önkormányzata és a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perben a tegnapi napon a Legfelsőbb Bíróság részítélettel döntött a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában.
A per tárgya az volt, hogy az alperesek Jászladány Nagyközségben létrehozták a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány által működtetett alapítványi iskolát az önkormányzati tulajdonú iskola épületében, ahová tandíj ellenében, lényegét tekintve csak a magyar, illetve a jobb módú gyermekek tudtak beiratkozni, majd az így elkülönített iskolákat fizikailag hermetikusan elzárták egymástól. A felperesek ezért az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXXV. tv. (Etv.) rendelkezései alapján annak megállapítását kérték a bíróságtól, hogy az alperesek a cigány etnikai származású, továbbá szegényebb sorsú gyermekeket jogellenesen elkülönítették, illetve velük szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak, ezen túlmenően további szankciók alkalmazását is kérték.
Az ügyben hozott korábbi jogerős ítélet a felperesek teljes keresetét elutasította, megállapítva, hogy az alperesek terhére a hátrányos megkülönböztetés, illetve a jogellenes elkülönítés nem állapítható meg. Ez ellen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a felperesek.
A Legfelsőbb Bíróság részítéletében megállapította, hogy az önkormányzat a gyermekek fizikai elkülönítésével, a saját iskolájában tanuló diákokat etnikai kisebbséghez való tartozásuk és vagyoni helyzetük alapján jogellenesen elkülönítette, amellyel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az LB kötelezte az önkormányzatot, hogy a jogsértést hagyja abba, ugyanakkor új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságot, hogy döntsön a jogellenes állapot megszüntetésének módjáról.
