A több mint 12 órán át tartó tárgyalások ellenére nem sikerült megállapodnia a magyar EU-elnökségnek az Európai Parlamenttel a gazdasági kormányzás megerősítésére irányuló jogszabályi csomagról. Jövő keddig azonban még van lehetőség a megegyezésre.
Több mint tizenkét órán át, csütörtök hajnali 5 óráig gyűrte egymást a Tanács és az Európai Parlament tárgyalóküldöttsége a gazdasági kormányzás megerősítésére hivatott hatos jogszabályi csomagról, a végén mégsem sikerült egymás tenyerébe csapniuk. Előzőleg az elnökséghez közel álló források bizakodva nyilatkoztak a megegyezés esélyéről.
Ugyanakkor még nem szállt el minden esély arra, hogy még a június 30-ig tartó magyar elnökség idején megszülessen a megállapodás. Értesüléseink szerint pénteken a nagyköveti tanács veszi újra kezébe a dossziét, ami hétfőn a pénzügyminiszteri tanács elé kerül. Ha a pénzügyminiszterek készek több területen is további engedményeket tenni az EP-nek, akkor a parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága kedden szavazhat a jogszabályokról, majd ezt követően június 23-án az EP plenárisa is.
Martonyi János külügyminiszter csütörtök reggel Brüsszelben hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség hatalmas munkát fektetett az elmúlt hetekben a megállapodásba. Emlékeztetett rá, hogy a nyitott kérdések körét sikerült 5-6 témára leredukálni és lényegében egyetlen olyan terület van, a fordított többségi szavazás alkalmazása, ahol érdemi eltérés van az intézményi álláspontok között. Martonyi elmondta, hogy Magyarország számára nem presztízskérdés a megállapodás, hanem egy alapvetően Európa számára kulcsfontosságú döntésről van szó, két intézmény vitája miatt Európa nem maradhat mozdulatlanul.
A maratoni hosszúsága ellenére sikertelen szerdai-csütörtöki nekirugaszkodás ugyanakkor érezhetően növelte a borúlátást mindkét oldalon. Bár a magyar elnökség az elmúlt hetekben több engedményt is kipréselt a tagállamoktól, a jogalkotást saját befolyásának növelésére és a szerződéses keretek kitolására is felhasználó Európai Parlament néhány számára kulcsfontosságú kérdésben továbbra is kitart álláspontja mellett.
Diplomaták szerint a legvitatottabb kérdés az úgynevezett fordított többségi szavazás alkalmazási területe, amit a Parlament jelentős mértékben bővítene a Tanácshoz képest. A fordított többségi szavazás bevezetése automatikusabbá tenné a szankciókat a költségvetési fegyelem útjáról letérő országokkal szemben. És bár a Tanács korábbi pozíciójához képest két területen is hozzájárult az új „fegyver” bevezetéséhez, továbbra is elutasítja a fordított többségi szavazás alkalmazását abban az esetben, amikor egy hat hónapos türelmi időszak végén a Bizottság javaslatára kimondanák, hogy egy ország megfelelt-e a vele szemben támasztott elvárásoknak vagy sem. A tagállamok ragaszkodnak hozzá, hogy ezt a döntést is az egyenes minősített többségi szavazással hozhassák meg, jobban kezükben tartva a folyamatot.
A Parlament egy másik vesszőparipája a gazdasági párbeszéd elindítása, ami a képviselők szándéka szerint azt a lehetőséget is magában foglalná, hogy időről-időre meghívják a tagállamok pénzügyminisztereit, fórumot kínálva ezzel egy-egy tagállam fiskális ügyeinek a megvitatására. A legtöbb tagállam hallani sem akar erről, mondván a kormányok csak a nemzeti parlamenteknek tartoznak felelősséggel.
A gazdasági kormányzás megerősítése az EU hosszú távú válasza a gazdasági és pénzügyi válságra, és a költségvetési felügyelet megszigorításával, továbbá a makrogazdasági egyensúlyi problémák szisztematikus figyelemmel követésével, és szükség esetén a tagállamok szankcionálásával arról kíván gondoskodni, hogy a görögökéhez hasonló helyzetek megelőzhetők legyenek a jövőben.
