Nagy többséggel támogatta a Parlament gazdasági szakbizottsága Mario Draghi jelölését az Európai Központi Bank elnöki posztjára, miután a június 15-i meghallgatáson a képviselők felmérték a jelölt felkészültségét. Bár többnyire dicsérték Draghit, néhány képviselő kritizálta az amerikai Goldman Sachs befektetési banknál folytatott tevékenységét.
Mario Draghi, aki jelenleg az olasz központi bank elnöke, a szakbizottsági meghallgatáson felvázolta, hogy milyen monetáris politikát képzel el az EKB élén, de beszélt a görög válságról is.
„Rendkívül kompetens, jó teljesítményt nyújtott a meghallgatáson, a képviselők túlnyomó többsége támogatja elnökké választását. Nagyon örülök, hogy azt ajánlhatom a Parlament plenárisának, hogy jövő héten szavazzák meg a jelöltet, akivel alig várom, hogy együtt dolgozhassak” – így értékelte a jelölt szereplését Sharon Bowles, a szakbizottság elnöke a szavazást követően.
Görögország megmenthető
Arra a kérdésre, hogy elkerülhető-e a görög államcsőd, Draghi Olaszország példáját hozta fel a 90-es évek elejéről. „Olaszország akkor rosszabb állapotban volt, mint Görögország és Portugália most. De reformprogramot készítettünk, és sikerült túljutnunk a válságon. Görögország esetében is lehetséges ez. Hinnünk kell abban, hogy ez megvalósítható” – mondta. Hozzátette, hogy az államcsődnek katasztrofális következményei lennének.
Erősebb gazdasági kormányzásra van szükség
Az államcsőd kivédése Draghi szerint inkább politikai, semmint monetáris feladat. Ezért erősebb európai gazdasági irányításra van szükség, ahogy azt most a Parlament is kéri – mondta. „A válság egy valódi próbája annak, hogy kiderítsük, van-e politikai akarat Európában megtenni azokat a szükséges lépéseket, amelyek elengedhetetlenek a fiskális és pénzügyi politikák összehangolásához” – vázolta fel a jövő feladatait.
A kérdezz-felelek során Draghi elmondta, hogy egy európai pénzügyminiszteri poszt létrehozása vagy az eurókötvények bevezetésének erőltetése helyett az EU-nak a megerősített gazdasági felügyeletre kell összpontosítania. Draghi szerint hiba volt öt évvel ezelőtt felvizezni a stabilitási és növekedési paktumot, a szabályok megszegésekor pedig szerinte automatikus büntetésekre van szükség.
Draghi szerint a költségvetési fegyelmen túl a versenyképességgel is foglalkozni kell, a versenyképesség fokozása ugyanis reálisabb célkitűzés, mint az új intézmények megteremtése.
Első helyen az árstabilitás
Draghi elmondta, hogy az EKB továbbra is elsősorban az infláció visszaszorítására koncentrál majd: „Még egy adósságválság sem tántoríthatja el az EKB-t az árstabilitás garantálása érdekében tett erőfeszítésektől.”
Néhány képviselő azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy Draghi korábban a Goldmann Sachsnál dolgozott. Ők arra voltak kíváncsiak, hogy ez nem árt-e hírnevének, hiszen az EKB elnökének az eurózóna független pénzügyi őrének kell lennie. A kérdésre válaszolva Draghi elmondta, hogy sosem dolgozott kormányokkal, és az elsők között volt, akik figyelmeztettek a bank- és ingatlanszektorban kialakuló túlzott kockázatokra.
Az Európai Központi Bank elnökének kinevezéséről a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács minősített többséggel dönt, de előtte konzultálnia kell az Európai Parlamenttel is.
