Az Országgyűlés 2011. június 14-én 280 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 22 tartózkodás mellett elfogadta a világörökségről szóló törvényt.
A világörökségi helyszíneket érintő új kihívások kezelése érdekében széleskörű társadalmi és kormányközi együttműködéssel megalkotott nemzetközi kontextusban is jelentős eredménynek számító törvény célja egy átlátható, tervezhető szabályozási és finanszírozási rendszer létrehozása. Fontos továbbá az is, hogy növeljük a helyszínek fenntartható használatát segítő fejlesztéseket.
Az új szabályozás legfontosabb elemei között szerepel a kormányrendeleti szinten kihirdetésre kerülő világörökségi kezelési terv, amely tartalmazza az érintett területtel kapcsolatos korlátozásokat, a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzésével kapcsolatos feladatokat és lehetőségeket. Új kötöttségeket ugyanakkor a szabályozás nem vezet be, csupán a meglévő természet- és örökségvédelmi rendelkezéseket konkretizálja, pontosítja. A világörökségi kezelési terv alapján szükséges felülvizsgálni az érintett területrendezési terveket, valamint településrendezési eszközöket.
A törvény értelmében a kultúráért felelős miniszter világörökségi gondnokságokat jelöl ki a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzését szolgáló kezelésnek, mint állami feladatnak a kezelési tervben foglaltak alapján történő ellátására.
A törvény biztosítja a világörökségi helyszínek kiszámítható finanszírozását, ami nem volt megoldott, annak ellenére, hogy a kiemelkedő egyetemes érték megóvása és fenntartása nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettség is. A kormány szándéka szerint a finanszírozás pályázati és pályázaton kívüli támogatások formájában történik. Pályázati források részben központi költségvetési, illetve külső pénzeszközök (magántőke) felhasználását, részben pedig EU-s pályázati forrásokat jelentenek. Pályázaton kívüli forrás lesz a címzett állami támogatás adott területen felmerülő, konkrét feladat megvalósítására.
A világörökségi helyszínek kulturális és természeti értékeinek megőrzése nemzetközi kötelezettség, ugyanakkor kiemelt közérdek is. A világörökség szellemi értékei évszázados tudást, hagyományokat hordoznak, öregbítik hazánk hírnevét, hozzájárulnak a kulturális és ökoturizmus fejlődéséhez.
