2011. június 6-7. között rendezték Gödöllőn az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) 10. Külügyminiszteri Tanácskozását.
A 46 országot, valamint az ASEAN Titkárságot és az Európai Külügyi Szolgálatot magába foglaló fórum kétévente sorra kerülő külügyminiszteri találkozójának az Európai Unió külügyi főképviselője, Catherine Ashton és Martonyi János társelnöksége alatt zajló gödöllői tanácskozásán a konferenciát összefoglaló közlemény (Chairs’ Statement) mellett elfogadták az ASEM bővítéséről készített vezető tisztviselői jelentést, valamint az ASEM munkamódszerekről szóló dokumentumot. A találkozó a korábbi évekhez képest kiemelkedő szintű részvétel mellett zajlott: a 48 résztvevőből 34 – a 20 ázsiai résztvevő közül 17 – külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
A találkozón megvitatott kérdések középpontjában a nem-hagyományos biztonsági kihívások álltak. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a kihívások széles köre – élelmezés- és energiabiztonság, vízellátás biztonsága, katasztrófavédelem, környezeti biztonság, a klímaváltozás, terrorizmus és határokon átnyúló szervezett bűnözés, kalózkodás – egyaránt közvetlenül érinti Európa és Ázsia biztonságát, stabilitását és jólétét, ezért közös fellépést és kezelést igényel. A miniszterek eszmecserét folytattak a gazdasági válság hatásainak enyhítéséről és a szegénység elleni küzdelemről. Az ASEM-partnerek elismerik, hogy a világ kilábalóban van a gazdasági válságból, de aggódnak amiatt, hogy ez a fellendülés az egyes országokon belül és a régiók között is egyenlőtlen, ezért szorosabb együttműködésre és koordinációra szólítottak fel mind a foglalkoztatás, mind pedig a növekedés tekintetében.
A regionális politikai fejleményekkel összefüggésben a résztvevők megvitatták a két térség, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb aktuális kérdéseit. A miniszterek véleménycserét folytattak az észak-afrikai és közel-keleti helyzetről, a Korea-félszigetről, az iráni atomprogramról, Afganisztánról és a mianmari demokratizálódási és megbékélési folyamatról. A globális kérdések áttekintetése során megvitatták a nukleáris non-proliferáció, az ENSZ (BT) reform, a Millenniumi Fejlesztési Célok, illetve a klímaváltozásról folyó nemzetközi konzultációs folyamat aktualitásait.
Komoly előrelépés történt az ASEM bővítés és a megnövekedett taglétszámú fórum munkamódszereinek megújítása tekintetében. Az ASEM fejlődésének jelenlegi szakaszában az együttműködésben résztvevőknek választ kell találniuk arra, hogy a – mára közel félszázra nőtt – résztvevők számának bővülése mellett hogyan őrizhető meg a konzultációs folyamat nyitott, befogadó jellege, egyúttal a dialógus működésének hatékonysága. A legutóbbi csúcstalálkozó óta Banglades, Norvégia és Svájc nyújtott be csatlakozási kérelmet az ASEM-hez. Ezzel egy időben megoldást kell találni a 2010-ben újonnan felvett tagok (Ausztrália, Új-Zéland és Oroszország) ASEM-struktúrába való teljes integrálására. A három ország egyelőre sem az európai, sem az ázsiai csoportnak nem tagja.
A bővítésről elfogadott dokumentumban ugyanakkor biztosították, hogy az ún. „harmadik csoport” számára ideiglenes koordinátor kijelölésével az átmeneti időszakban is megoldott legyen teljes körű részvételük az ASEM egyeztetési mechanizmusában. Az új tagok integrálásának végleges formájáról várhatóan a 2012-ben Laoszban sorra kerülő 9. ASEM Csúcstalálkozón születhet döntés. Az ASEM-munkamódszerek javításáról szóló dokumentum elfogadása jelentős eredmény, lehetővé teszi a szervezet működésének racionalizálását, hatékonyságának javítását.
Az ASEM külügyminiszteri találkozó során számos kétoldalú találkozó is lezajlott. Schmitt Pál köztársasági elnök udvariassági látogatás keretében fogadta a Koreai Köztársaság, Brunei, valamint Laosz diplomáciájának vezetőjét, míg Orbán Viktor miniszterelnöknél a kínai, az ausztrál és az indiai külügyminiszter tett udvariassági látogatást. Martonyi János nyolc ázsiai partnerével (Kína, Szingapúr, Japán, Korea, Ausztrália, Laosz, Malajzia és Thaiföld külügyminiszterével) folytatott kétoldalú tárgyalásokat, míg Hóvári János külügyi helyettes államtitkár Fülöp-szigeteki partnerével konzultált.
Ausztráliával társadalombiztosítási egyezményt írtunk alá, amely megállapodás egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a Magyarországon és Ausztráliában végzett munka utáni szolgálati idő összeadásával számítsák ki a nyugdíjakat. Új-Zélanddal a „Working Holiday Scheme” elnevezésű kétoldalú egyezményt kötöttük, amely a tanulmányi vagy üdülési céllal Magyarországról Új-Zélandra, vagy Új-Zélandról Magyarországra utazó fiatalok rövid távú munkavállalását teszi lehetővé. Az Egyezmény keretében évente 100-100, 18 és 35 év közötti fiatal juthat olyan lehetőséghez, amely révén a másik országban folytatott tanulmányaik során kedvezményesen vállalhatnak munkát.
