Az Európai Bizottság biztosítani kívánja a gyanúsítottak ügyvéddel való konzultációhoz és a család letartóztatásról való tájékoztatásához való jogát.
Egy 22 éves férfi szabadsága alatt külföldre ment futballmeccset nézni. A játék végén barátaival betértek egy bárba, ahol zavargás kezdődött, őt pedig letartóztatták. Ezt követően a rendőrség több órán keresztül úgy hallgatta ki, hogy nem volt jelen ügyvéd. Az Európai Bizottság ma új intézkedést javasolt, melynek értelmében a gyanúsítottak – függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Európai Unióban – az őrizetbe vétel pillanatától kezdve az eljárás lezárultáig konzultálhatnának ügyvéddel, továbbá kapcsolatba léphetnének egy családtaggal vagy a munkaadóval, és tájékoztathatnák őket a letartóztatásukról. Külföldi fogva tartásuk esetén hazájuk konzulátusával vehetnék fel a kapcsolatot.
„A tisztességes eljáráshoz való jog alapvetően szükséges ahhoz, hogy a polgárok bízzanak az igazságszolgáltatásban.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „A polgárok számára biztosítanunk kell, hogy letartóztatásukat követően ügyvédhez fordulhassanak, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Európai Unión belül. Amennyiben külföldön vannak előzetes letartóztatásban, akkor hazájuk konzulátusának vagy követségének kell őket támogatni. A mai intézkedés erősíteni fogja az igazságszolgáltatási rendszereink közötti kölcsönös bizalmat, mivel biztosítja, hogy a gyanúsítottakat a tisztességes eljárással kapcsolatos ugyanazon minimumszabályok alapján kezeljék az egész Európai Unióban.” Az ügyvédhez fordulás joga alapvető fontosságú az Európai Unió egységes jogérvényesülési térségébe vetett bizalom erősítéséhez, különösen akkor, ha a gyanúsítottat európai elfogatóparancs alapján tartóztatják le (IP/11/454). Az ügyvédhez fordulás jogáról szóló mai irányelvjavaslat a harmadik intézkedést jelenti azon javaslatok között, amelyek az Európai Unió valamennyi országában biztosítani kívánják a tisztességes eljáráshoz fűződő minimumjogok érvényesülését. E jogok közé tartozik még a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz (IP/10/1305 és MEMO/10/351), illetve a tájékoztatáshoz való jog (IP/10/1652). Az intézkedéscsomag arra irányul, hogy EU-szerte egyértelmű jogokat biztosítsunk, valamint garantáljuk a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való alapvető jogot. A javaslatok csak az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását követően léphetnek hatályba.
Az Unióban évente több mint 8 millió büntetőeljárásra kerül sor. Széles körben elfogadott tény, hogy a bűncselekménnyel gyanúsított személy védelemhez való joga a tisztességes eljárás egyik alapeleme, az viszont tagállamonként eltér, hogy a gyanúsítottak milyen feltételekkel fordulhatnak ügyvédhez. Előfordul például, hogy a bűncselekménnyel gyanúsított személy nem beszélhet ügyvéddel a rendőrségi kihallgatás ideje alatt. Az ügyvéd távollétében szerzett bizonyítékot a tagállamok eltérően kezelik. Előfordulhat az is, hogy az európai elfogatóparancs alapján keresett személy jelenleg nem fordulhat ügyvédhez az elfogatóparancsot kiadó országban mindaddig, amíg ki nem adták őt az érintett országnak.
Ugyanígy eltérések vannak a családtag vagy munkáltató letartóztatásról való értesítésére vonatkozó feltételekben is. Nem biztos, hogy a magánszemélynek mindig biztosítják ezt a jogot, előfordulhat, hogy azt csak az eljárás későbbi szakaszában gyakorolhatja, vagy nem tájékoztatják a gyanúsítottat arról, hogy családjával felvették a kapcsolatot.
A Bizottság javaslata a következő eszközökkel garantálná e jogok gyakorlati érvényesülését:
- a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítaná az ügyvédhez fordulást;
- a védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében bizalmas találkozókat tenne lehetővé az ügyvéd és a gyanúsított között;
- lehetővé tenné az ügyvéd számára, hogy aktívan fellépjen a kihallgatás során, és ellenőrizze a fogvatartási körülményeket;
- biztosítaná, hogy a gyanúsított kapcsolatba léphessen legalább egy családtaggal vagy a munkaadóval, és tájékoztassa őket őrizetbe vételéről vagy előzetes letartóztatásáról;
- lehetővé tenné a külföldön fogva tartott gyanúsítottak számára, hogy felvegyék a kapcsolatot a nagykövetséggel vagy a konzulátussal, illetve hogy onnan látogatót fogadjanak;
- lehetővé tenné az európai elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek számára, hogy az elfogatóparancsot érvényesítő, illetve kibocsátó országban is jogi tanácsadást vegyenek igénybe.
Előzmények
A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés feljogosítja az Uniót, hogy a büntetőjog terén az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban intézkedéseket fogadjon el az uniós polgárok – kiváltképpen a büntetőeljárás alá vont egyének – jogainak megerősítésére.
A tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikke; valamint az emberi jogok európai egyezményének 6. cikke állapítja meg. A harmadik féllel való kapcsolatfelvételhez való jog az egyik legfontosabb biztosíték az emberi jogi egyezmény 3. cikke által tiltott bánásmódok ellen.
Az ügyvédhez fordulásról és az előzetes letartóztatás bejelentéséről szóló irányelv a büntetőeljárások egységes uniós szabályainak megteremtésére irányuló intézkedéscsomag harmadik része.
A gyanúsítottak fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogát biztosító első intézkedést 2010 októberében jóváhagyták az uniós igazságügy-miniszterek (IP/10/1305). A Bizottság 2010 júliusában javasolta a második intézkedést, a jogokat felsoroló írásbeli tájékoztatást (IP/10/989). Ezt az uniós kormányok 2010 decemberében jóváhagyták (IP/10/1652); az intézkedést jelenleg az Európai Parlament tárgyalja, amelynek jóváhagyására szintén szükség van a hatálybalépéshez.
