A Gazdasági Versenyhivatal 2011. május 30-án a soros magyar EU elnökség keretében rendezte meg az Európai Versenynap nemzetközi konferenciát.
A konferencia témája a versenyjogi konvergencia, valamint az Európai Versenyhálózat (European Competition Network – ECN) ezen a téren végzett munkája, illetve annak eredményei voltak. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az Európai Bizottság 2009-ben az 1/2003-as tanácsi rendelet hatályba lépésének 5 éves évfordulóján áttekintette a rendszer működését, és jelentésében jelezte, hogy további elemzéseket tart célszerűnek. A GVH a konferencia témájának kiválasztásával arra törekedett, hogy áttekintse, hol tartanak ezek az elemzések, illetve hol tart maga a harmonizációs folyamat és milyen úton kívánunk továbbhaladni.
A konferencia nyitó részében Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenypolitikai biztosa kiemelte, hogy a megfelelő versenyjogi szabályozás segíthet a gazdaság felélénkülésében, munkahelyeket teremthet, a lemaradó európai országokat segítheti a felzárkózásban és a gazdasági növekedésben. Bejelentette, hogy elkészült a tisztességes versenyjogi eljárásra vonatkozó “Best Practices dokumentum” legújabb változata, melyet hamarosan a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok elé tárnak majd egyeztetésre. Egy másik fontos előrelépés, hogy a meghallgató tisztviselőknek (Hearing Officers) szélesebb jogköre lesz, így nagyobb eredménnyel avatkozhat be a különböző eljárások korai szakaszában. A Bizottság ezzel is a versenyjogi eljárás alá vont személyek védekezési jogait kívánja erősíteni a jövőben.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte a gazdasági versenynek a versenyképesség biztosításában megnyilvánuló fontosságát és párhuzamot vont a tagállamok és az Unió egészének a versenyképessége között. Emlékeztetett arra: Magyarország a soros elnökség keretében meghirdette az „Erős Európa” programját, mellyel Európa versenyképességéhez kíván hozzájárulni. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség feltétele a megfelelő piaci környezet, a jól működő intézményrendszer, valamint a kiszámítható jogszabályi környezet. Mint mondta, olyan jogszabályok megalkotására van szükség, melyek erősítik a tisztességes versenyt, és olyan környezetet biztosítanak, amely hozzájárul a versenyhatóság függetlenségének megteremtéséhez.
Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke az Európai Versenyhálózatban megvalósuló konvergencia tendenciákról tartott bevezető előadást. Kiemelte, hogy az egységes európai versenyjogi szabályozási környezet nem csak a vállalkozásokat segíti a megfelelésben, de hozzájárult az újonnan csatlakozott tagállamok versenyjogi intézményrendszerének hatékonyabbá tételéhez is.
A délelőtti előadások a versenyjogi döntéshozatal kapcsán felvetődő kérdésekre fókuszáltak. Ewoud Sakkers, a Versenypolitikai Főigazgatóság főosztályvezetője a döntés-hozatali hatásköröket, a versenyhivatalok rendelkezésére álló eszközöket tekintette át, majd a francia versenyhatóság elnöke, Bruno Lassare szólt egyebek mellett a bírság meghatározásával kapcsolatban arról, hogy a kiszabásnál figyelembe kell venni a speciális körülményeket is, például azt, hogy milyen kárt okozott a gazdaságban a kartell-megállapodás. Kiemelte továbbá a vizsgálók és az eljárás alá vont felek között közvetítőként működő meghallgató tisztviselő intézményét. Philip Collins, az Office of Fair Trading elnöke előadásában annak a lehetőségét fejtette ki, hogy a magánszemélyekre és a vállalkozásokra kiszabott bírságok kapcsolatában lehet-e mindenki számára kedvező helyzetet teremteni. A délelőtti program záró előadásában Kovács András, a Legfelsőbb Bíróság bírája a tisztességes eljárás, valamint a vizsgálati hatáskör gyakorlásának kérdéseiről beszélt. Kiemelte, hogy a jogalkalmazásnak legalább olyan fontos szerepe van, mint a jogalkotásnak, de vannak olyan helyzetek, amelyet a jogalkalmazás képtelen kezelni, és a megoldás érdekében jogalkotási lépésre lehet szükség.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során, Richard Whish, a londoni King’s College professzorának moderálásában, a bírságok kiszabásában fennálló tagállami különbségekről Konrad Ost, a német versenyhatóság osztályvezetője, Jacques Steenbergen, a belga versenyhatóság főigazgatója, Assimakis Komninos, a Görög Versenyügyi Bizottság biztosa és igazgatósági tagja, valamint Zlatarov László, a GVH Versenytanácsának tagja beszélgettek.
Frédéric Jenny, az OECD Versenybizottságának elnöke előadásában az OECD-ben megvalósuló konvergencia kérdésköréről beszélt. Kiemelte, hogy a független versenyhatóságoknak meg kell határozniuk azt a gyakorlatot, amely alapján munkájuk során együtt tudnak működni, azonban az egész világra vonatkozó szabályt nem lehet kialakítani az eltérő jogszabályi környezet miatt. Fontosnak ítélte, hogy a fogyasztók védelmével kapcsolatos jogszabályok véleményezésére is egyre nagyobb figyelem forduljon.
A délutáni program első szekcióülésének középpontjában a vizsgálati eszközök alkalmazásával kapcsolatos konvergencia állt, különös tekintettel a kartellek felderítésére.
Az első előadásban Dorothe Dalheimer, a Versenypolitikai Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese az Európai Bizottságnak az Európai Versenyhálózat tagjai által alkalmazott vizsgálati eszközökkel kapcsolatos felmérésének eredményeit mutatta be. A legnagyobb különbségek a véletlenül talált bizonyítékok kezelésében, az előzetes tájékoztatás nélküli rajtaütéses vizsgálati cselekményekhez kapcsolódó bírói engedélyek kiadásának módjában, valamint az adatszolgáltatás megtagadása esetén alkalmazott szankciók esetében mutatkoznak. A bevezető előadást követően David McFadden, az ír versenyhatóság jogi tanácsadója az ír versenyhatóság által használt vizsgálati eszközök alkalmazása során szerzett tapasztalatokról beszélt. Előadásában bemutatta a kartellek felderítésében felhasználható nyomozati eszközöket, és kitért a versenyjog megsértésének büntetőjogi következményeire is. Miks Anna, a GVH munkatársa előadásában az Engedékenységi Modell Program elfogadásából származó tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel. Kiemelte, hogy az engedékenységi politika a kertellek elleni harc egyik leghatékonyabb eszköze, ezért különösen fontos, hogy ugyanazokat az elvárásokat fogalmazzák meg a versenyhatóságok. Számadó Tamás, a GVH Jogi Irodájának vezetője előadásában a vizsgálati eszközök fejlődési irányairól és ezek eljárási következményeiről számolt be az elmúlt 10 év magyar tapasztalatai alapján.
A záró kerekasztal–beszélgetés, Tóth Tihamér, a White & Case budapesti iroda EU, antitrust/verseny munkacsoport vezetőjének moderálásában az egyes versenyhatóságoknál megvalósuló konvergenciáról, valamint a vizsgálati eszközök használatával kapcsolatos eltérésekről Dennis E. Hesseling, a holland versenyhatóság főosztályvezetője, Małgorzata Krasnodębska-Tomkiel, a lengyel Verseny és Fogyasztóvédelmi Iroda elnöke, Dan Sjöblom, a svéd versenyhatóság főigazgatója, valamint Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélgettek.
Alexander Italianer, a Versenypolitikai Főigazgatóság főigazgatója záróbeszédében emlékeztetett arra, hogy a 7 évvel ezelőtt életbe lépett 1/2003-as tanácsi rendelet óriási hatással volt a verseny alakulására. Az ECN egyik kiemelt feladata volt, hogy a tagállamok között megteremtse a konvergenciát. Felhívta a figyelmet azokra a versenyhatóságok előtt álló kihívásokra, melyeket a Bizottság a 2009-es jelentésében megfogalmazott. Lezárásként kiemelte, hogy fontos feladat lesz a jövőben az eljárási konvergencia javítása, különösképpen a vizsgálati eszköztárat illetően. E munka kapcsán megemlítette az ECN Együttműködési Munkacsoportjának a tevékenységét, amely munkacsoport a német versenyhatóság és a GVH elnöklete alatt működik. A konferencia zárásaként a soros elnökséget Magyarországtól átvevő Lengyelország versenyhatóságának vezetője, Małgorzata Krasnodębska-Tomkiel bejelentette, hogy a következő Európai Versenynapot novemberben fogják megrendezni.
A konferencián elhangzott előadások anyagai letölthetőek a rendezvény honlapjáról.
