A mezőgazdasági kiadások jelenleg az Európai Unió éves költségvetésének 41%-át teszik ki, az agrárpolitika az európai integráció kezdete óta az egyik kiemelt közösségi politikának számít.
Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok között a 2013–2020-as időszakra vonatkozó több éves költségvetési keret főbb irányairól és számairól.
Összeállításunkban ennek kapcsán áttekintjük az uniós agrárpolitika múltját, jelenét és lehetséges jövőjét.
Legutóbb 2003-ben reformálták meg a közös agrárpolitikát (KAP), ugyanakkor a 2004‑es és 2007‑es uniós bővítés, amikor összesen 12 új ország csatlakozott az Európai Unióhoz, nyilvánvalóvá tette, hogy a csatlakozó tagállamokkal kötött átmeneti megállapodások ellenére az agrárpolitikát ismét át kell dolgozni, hogy igazodjon az új kihívásokhoz.
Hogyan lehet az agrárpénzeket igazságosabban elosztani a régi és az új tagállamok között? Hogyan ösztönözheti az EU a gazdákat arra, hogy környezetbarát módon termeljenek? Garantálhatja-e az EU a méltányos jövedelmet a gazdáknak? Hogyan lehet versenyképes az EU a világpiacon? Többek között ezekre a kérdésekre kell megtalálni a választ az agrárpolitika jövőjéről folytatott tárgyalásokon.
Május 25-én a Parlament mezőgazdasági szakbizottsága nagy többséggel szavazta meg azt a jelentést, amely szerint az agrárreform keretében a környezetvédelemre és az élelmiszerbiztonság garantálására kell helyezni a hangsúlyt, a célok eléréséhez viszont biztosítani kell az anyagi forrásokat a gazdák számára.
