A kínaiak abban bíznak, hogy országuk tizenkettedik ötéves terve és az EU2020 stratégiája hasznos keretet nyújt ahhoz, hogy együttműködésüket elmélyítsék. Minderről Taj Ping-kuo kínai államtanácsos beszélt, miután Catherine Ashtonnal Gödöllőn tárgyalt.
A Kína és az EU közötti párbeszéd fokozását és az együttműködés erősítését hangsúlyozta csütörtökön Gödöllőn tartott megbeszéléseiket követően Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője és Taj Ping-kuo államtanácsos, a kínai elnök külpolitikai főtanácsadója. Ashton emlékeztetett arra, hogy a mostani volt a második az EU és Kína közötti magas szintű stratégiai párbeszédek sorában, az elsőt még tavaly szeptemberben tartották Kínában.
A főképviselő úgy vélte: a stratégiai párbeszéd lehetővé teszi számukra, hogy számos olyan globális kérdéssel „szisztematikusan” foglalkozzanak, melyek mind Kína, mind pedig az EU számára jelentőséggel bírnak. Ashton utalt rá, hogy a tárgyaláson több nemzetközi kérdés, így a nyugat-ázsiai és az észak-afrikai helyzet is szóba került, ugyanakkor konkrétumokról nem beszélt.
„Nagy érdeklődéssel hallgattam, hogy Kína mit tervez elérni a legutóbbi ötéves terv nyomán” – hangoztatta Ashton, hozzátéve, áttekintették azt is, hogy – az EU2020 stratégiával és az ötéves tervvel összefüggésben – melyek azok a területek, ahol még kiaknázatlan lehetőségek vannak. Ilyen lehet például az úgynevezett zöld növekedés vagy az alacsony széntartalmú gazdaság kialakítása.
Taj Ping-kuo is úgy vélte: Kína tizenkettedik ötéves terve és az EU2020 stratégiája hasznos keretet nyújt ahhoz, hogy együttműködésüket elmélyítsék. Az együttműködés előmozdítása vissza-visszatérő eleme volt az államtanácsos nyilatkozatának, így például kiemelte: mindkét fél elkötelezett, hogy energiáit az együttműködésnek szentelje, és azt „Kína és Európa népeinek a javára” fordítsa.
Emellett emlékeztetett arra is, hogy a 21. században az egymástól való kölcsönös függőség még jobban el fog mélyülni az államok között (melyeket „egy hajóban utazó utasoknak” nevezett), és a kihívásokra az egyes országok egymagukban nem tudnak választ találni. „Egyetértettünk abban, hogy tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt, egyenlő felekként kell kezelnünk egymást, a kölcsönös bizalom alapján, a kapcsolataink fejlesztése érdekében” – húzta alá Taj Ping-kuo.
A sajtótájékoztatón mind Catherine Ashton, mind pedig Taj Ping-kuo csupán sajtónyilatkozatot tett, a felmerülő újságírói kérdésekre pedig a két delegáció kijelölt képviselői válaszoltak.
Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes így kérdésre válaszolva kiemelte: ha az Európai Unió országai meg tudnák szüntetni a csúcstechnológiai export korlátozását, akkor Kína irányába növelni lehetne az exportot. Szerinte Európának olyan intézkedéseket kell hoznia, mely kedvező környezetet teremt, és megszüntet bizonyos akadályokat.
A politikus szerint mivel az EU és Kína széles körű üzleti kapcsolatokat alakítottak ki, „a vállalatok néha nehézségekkel szembesülnek”, ám fontosnak nevezte, hogy ezeket az ügyeket ne politizálják át. David O’Sullivan, az európai külügyi szolgálat operatív igazgatója mindehhez ugyanakkor hozzátette: érzékenyeknek kell lennünk az európai vállalatok panaszai iránt, ám abban egyetértett, hogy ezeket a kérdéseket nem kellene politikaivá alakítani.
Az Aj Vej-vej kínai művész sorsát és hollétét firtató kérdésre válaszul Fu Jing meglepetésének adott hangot. „Éltem Európában három évig, és nem tudtam, hogy önöknek ilyen kevés a bizalma a kínai politikai rendszer iránt” – húzta alá a külügyminiszter-helyettes. Úgy vélte: a szabályokat alkalmazni kell, és nem hiszi, hogy a kínai törvényeknek „speciális teret” kellene nyitniuk bizonyos emberek számára.
„Bármilyen bizonyítékuk vagy aggályuk van a szabályok alkalmazásával kapcsolatban, tegyék fel ezt a kérdést, de először ismerkedjenek meg a szabályokkal” – nyomatékosította Fu Jing.
Aj Vej-vejt április elején a pekingi reptéren egy biztonsági ellenőrzés alkalmával a kínai hatóságok letartóztatták, hollétéről azóta semmit sem tudni. Ügyével április elején már az Európai Parlament is foglalkozott.
