Számos felszólaló óvott az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén attól, hogy az észak-afrikai menekülthullám miatt felszámolják a schengeni vívmányokat, visszaállítsák a rendszerhez tartozó országok belső határain az ellenőrzést.
A vitát annak nyomán tartották, hogy Olaszország a közelmúltban tartózkodási engedélyt adott az április 4. előtt érkezett észak-afrikai menekülteknek, mire válaszul a francia hatóságok újra ellenőrizni kezdték a közös határt átlépőket. Az Európai Bizottság a minap olyan javaslatokkal állt elő, miszerint abban az esetben, ha rendkívül nagy menekültnyomás nehezedik valamelyik tagállamra, akkor ideiglenesen vissza lehessen állítani az ellenőrzést a schengeni rendszerhez tartozó országok egymás közti, belső határain.
A legélesebb hangon Martin Schulz szocialista, Guy Verhofstadt liberális és Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető bírálta az olasz kormányfő és a francia köztársasági elnök magatartását, és óvta az uniós intézményeket attól, hogy e két vezető nyomására feladják a szabad mozgást biztosító schengeni vívmányokat. Kétségbe vonták, hogy a mintegy húszezres nagyságrendű menekültlétszám akkora válsághelyzetet okozna, ami indokolhatja a belső határellenőrzés visszaállítását.
Az uniós végrehajtó testület javaslatairól csütörtökön rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az uniós tagállamok belügyminiszterei. A keddi EP-vitában Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára hangsúlyozta: a soros magyar EU-elnökség nem lesz partner ahhoz, hogy bárki megpróbálja lebontani a schengeni rendszert és a szabad mozgást, “de ez nem jelenti azt, hogy a rendszert nem kell tökéletesíteni”. Szerinte a belső határellenőrzés visszaállítása “csak rendkívüli helyzetben, óriási kihívás esetén, meghatározott időre, és közösségi döntéshozatallal” lehetséges.
Az államtitkár egyúttal felhívta a figyelmet arra: Románia és Bulgária rengeteg energiát ölt abba, hogy megfeleljen a schengeni rendszerhez való csatlakozás feltételeinek. Győri Enikő szerint ezeket az erőfeszítéseket nem szabad negligálni és tönkretenni azzal, hogy a Schengen-bővítéshez “most nem megfelelő a hangulat”. Közölte, hogy Románia után immár Bulgária is “elvégezte a házi feladatát”, és reményének adott hangot, hogy még a magyar elnökségi időszak lezárulta előtt megállapítható lesz: a két ország technikai értelemben felkészült a Schengen-tagságra.
A vitában Gáli Kinga fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: miként a politikai menekülteket nem szabad összekeverni a gazdasági migránsokkal, ugyanúgy a schengeni bővítést sem a menekültügy kezelésével. Kiemelte emellett a külső határok őrizetéhez segítséget nyújtó Frontex ügynökség megerősítésének szükségességét.
“A menekülthullámra nem a belső határellenőrzés visszaállítása a válasz. Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk egymás és az érkező menekültek iránt” – fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a vitához benyújtott írásos hozzászólásában. Szerinte a határellenőrzés visszaállítása – ha átmeneti is – az EU egyik jelképértékű vívmányát kezdi ki, akadályt állítva a polgárok szabad mozgásának útjába. A fölmerülő problémákra – tette hozzá – együtt kell választ találni, “nem szabad engedni a látszatmegoldást kínáló populista és külön utas hangoknak”.
