Az emberi jogok hazai helyzetéről számoltak be civilszervezetek a Merlinben.
A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.
Az Amnesty International által szervezett tájékoztatón a Merlin Színházban megjelent és szót kapott Hevesi Ágnes, a Külügyminisztérium főtanácsosa, és részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium több munkatársa , így a UPR során kifejtendő kormányzati álláspont egyes területeit koordináló társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság képviselője is.
A minden tagállam esetében négyévente sorra kerülő ENSZ felülvizsgálat az ország emberi jogi teljesítményének értékelését célozza – ehhez írt anyagot a Helsinki Bizottsággal együttműködve kívül a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a nők jogait védő Patent Egyesület és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége.
Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke a tájékoztatón a fékek és egyensúlyok rendszerét veszélyeztető törvényhozási lépések közül a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának drasztikus és azonnali leszállítására hívta fel a figyelmet.
A büntetőpolitikai szigorítás kapcsán kitért arra, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye ellentétes az európai jogfejlődéssel és a strasbourgi esetjoggal. A társelnök beszélt a kriminálstatisztikákkal alá nem támasztható „három csapás” szabályozásról, amely a büntetés kötelező előírásával sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Külön kiemelte, hogy a fiatalkorú szabálysértők elzárását lehetővé tévő szabályozás ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményével, amely a szabadságelvonást fiatalkorúak esetében csak legvégső eszközként engedi meg.
Ezen túlmenően felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországra menekülési céllal érkezőket gyakran anélkül fordítják vissza, hogy menedékkérelmük benyújtására lehetőséget kapnának, és hogy az idegenrendészeti őrizet időtartamának 6 hónapról egy évre emelése, valamint a kiskorúakkal érkező családok 30 napos őrizetének lehetővé tétele is súlyos emberi jogi aggályokat vet fel.
A jövő szerdai genfi eseményen 46 ország tehet fel kérdést a magyar kormánydelegációnak, az eseményt a sajtó élőben követheti az Amnesty International Rózsa utcai irodájában. A Magyarországról szóló jelentés októberben készül el, és két év múlva a tagállamok egy időszaki áttekintés keretében megvizsgálják az azóta eltelt időben elért eredményeket.
A Helsinki Bizottság észrevételeinek összefoglalója elérhető itt.
A Bizottság (angol nyelvű) előkészítő anyagai megtalálhatók itt.
