Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök hétfőn.
Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az új alkotmány tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a posta. Az MSZP azt közölte: alapvető politikai célkitűzésüknek tekintik az új alaptörvény megváltoztatását, a Jobbik szerint pedig a “rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.
Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn, a déli harangszó után. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Magyar Közlöny 43. száma, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, hétfő délután jelent meg.
A köztársasági elnök az aláírás után mondott beszédében úgy fogalmazott: az új alaptörvény “mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. “A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.
Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben “a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”.
Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit “mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”.
“Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” – zárta szavait Schmitt Pál, akinek ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren.
Az alaptörvény tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott forgalomba az államfő és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke a Sándor-palotában. Schmitt Pál a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta, reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Horváth Gergely Domonkos a kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a “Legyen béke, szabadság és egyetértés” felirat olvasható.
Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását – jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott írásában. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. “Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért” – hangsúlyozta.
A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn “sokak kérése ellenére” írta alá Schmitt Pál “a Fidesz pártalkotmányát”. Pedig a Fidesz nem kérdezte meg a választókat – folytatta -, hogy szeretnének-e új alkotmányt, és ilyet akarnak-e.
A jobbikos Novák Előd szerint az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a “rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül. A politikus a képviselői irodaházban tartott sajtótájékoztatóján ezt alátámasztva levette a falról a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és helyére egy képet akasztott fel. Ezen a fotón Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták.
Az alkotmány aláírása után közleményt adott ki Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki szerint az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait, továbbá a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a magyar demokrácia számos válságjelenségének vethet véget az új alaptörvény.
Az este folyamán Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen és Kolozsváron egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntik Magyarország következő alkotmányát. Schmitt Pál 19 órakor a fővárosi Művészetek Palotájában a közmédiumok által is közvetített ünnepi köszöntőt mond.
