Az Alkotmánybíróság az április 18-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket.
A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták.
- az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (430/B/2008. AB határozat);
Az Alkotmánybíróság elutasította az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó a rendelkezés alkotmányellenességét abban látta, hogy az aláírás-gyűjtésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen eltelte után újabb, az előzővel azonos tartalmú népszavazási kezdeményezést lehet benyújtani, így az aláírás-gyűjtésre meghatározott időtartam meghosszabbítható. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy az ismételten benyújtott kérdés új népszavazási kezdeményezésnek minősül. Így bár a kezdeményezett népszavazásra irányuló „kampányidőszak” meghosszabbodik, ez az aláírás gyűjtésének határidejét nem hosszabbítja meg.
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8 § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (229/B/2011. AB határozat);
Az Alkotmánybíróság elutasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény több rendelkezését is támadó indítványt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések azért sértik a jogbiztonság követelményét, mert a munkáltató által megvalósított szabálytalan foglalkoztatásért – „amire a munkavállalónak semmilyen ráhatása nincs” – a munkavállaló is szankcionálható. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány téves értelmezésen alapul, mivelhogy nem önmagában a munkáltató szabálytalansága vezet a jogkövetkezmény alkalmazásához, hanem ahhoz az aktív korúak ellátásában részesülő személy közrehatása is elengedhetetlenül szükséges.
- a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1217/B/2007. AB határozat);
Az Alkotmánybíróság elutasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett eldönteni, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását jelenti-e az a szabály, melynek alapján a gyógyszerismertetői tevékenységgel összeférhetetlen, ha az ismertető személy egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott rendelkezés nem sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdését. Az érintett személynek ugyanis választási lehetősége van: vagy a gyógyszerismertetői tevékenységet választja és az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát megszünteti (szünetelteti), vagy fordítva.
- a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzés (1034/D/2010. AB végzés);
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint az ügyész közérdekű keresetindítási jogosultságának jelenlegi szabályozása indokolatlan beavatkozást jelent a felek önrendelkezési jogába. Az Alkotmánybíróság indokolásában kifejtette: alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett. Jelen ügyben azonban a támadott jogszabályi rendelkezés a felperes perbeli legitimációját alapozza meg, és mint ilyen, az ügy érdemétől teljesen független kérdés. A végzéshez Kiss László és Bragyova András különvéleményt csatoltak, mely utóbbihoz Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák csatlakoztak.
- az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása (861/B/2003. AB végzés);
Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában, mert azt az indítványozó visszavonta.
- a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egésze, valamint 1. §-a, 8. §-a, 20. §-a és 50. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1155/B/2004. AB végzés);
Az Alkotmánybíróság visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egésze, valamint 1. §-a, 8. §-a, 20. §-a és 50. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert az érdemben nem bírálható el.
- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1977. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 30-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (472/D/2006. AB végzés);
Az Alkotmánybíróság visszautasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróságnak megállapította: nincs hatásköre arra, hogy egyedi jogvitás ügyben meghozott jogerős bírói ítéletben foglalt jogértelmezés helyességéről döntsön, és arra sem, hogy a bírói döntés alkotmányosságát elbírálja.
- Az Országos Választási Bizottság 485/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás vizsgálata tárgyában készült végzés (1442/H/2009. AB végzés);
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 485/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi feltételeknek.
Az Alkotmánybíróság 2011. április 18-i teljes ülésének napirendje →
