Forráselvonások miatt késve, illetve részletekben kapják meg a nevelőszülők a nekik járó juttatásokat, amiben Szabó Máté ombudsman a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát látja veszélyeztetve.
A biztos ugyanakkor támogatja a szaktárcának azt a javaslatát, hogy emeljék meg a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek, valamint az utógondozott fiatal felnőttek ellátásához kapcsolódó normatív állami hozzájárulást.
Egy nevelőszülő, valamint Pest megye gyermekjogi képviselőinek panasza nyomán az állampolgári jogok biztosa a megyei önkormányzat elnökétől kért tájékoztatást. A Pest megyei nevelőszülők ugyanis az elmúlt év négy hónapjában a juttatásokat késedelmesen, és két részletben kapták meg. A nevelőszülőknél élő gyermekek, fiatal felnőttek ellátását a nevelőszülők saját pénzükből finanszírozták. Előfordult, hogy, az utógondozói ellátásban részesülő, de nem gyermekintézményben, vagy nevelőszülőnél élő fiatal felnőttek, uzsorakölcsönre kényszerültek, vagy az intézmény dolgozóitól kaptak anyagi segítséget. Több nappali tagozaton tanuló azért nem tudott eljutni az oktatási intézménybe, mert nem volt pénze bérlet vásárlására. A nevelőszülői tanácsadók és utógondozók nem kapták meg időben az útiköltség-térítésüket, így a látogatás és a személyes segítő szaktanácsadás is elmaradt.
Az ombudsman a Pest megyei önkormányzat elnökétől kérdéseire azt a választ kapta, hogy a késedelmes folyósítást a forráselvonás magyarázza. Információk szerint a jelenség nem csak Pest megyében tapasztalható. Az országgyűlési biztos ezért megkérte a nemzeti erőforrás minisztert az országos gyakorlat felülvizsgálatára, amit a minisztérium 43 nevelőszülői hálózatban el is végzett.
Tíz megye 27 nevelőszülői hálózatában a juttatásokat a jogszabálynak megfelelően kapták meg. Nem jelentős mértékű eltérés négy megyei önkormányzati és három egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatban fordult elő. Hét hálózat esetében viszont jelentős késést, a jogszabályban meghatározott hét napon túli folyósítást tárt fel a vizsgálat.
A biztos megállapította, hogy, a juttatások jogszabályi előírásoktól eltérő folyósítása szemben áll a jogbiztonsághoz való jog követelményével, egyúttal a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek gondoskodáshoz és védelemhez való jogát is közvetlenül veszélyezteti.
A nemzeti erőforrás miniszter az ombudsmannak elismerte, hogy a normatív állami hozzájárulások egyre kisebb arányban fedezik a gyermekek és fiatal felnőttek ellátásának valós költségeit. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban a normatív támogatás növelésére – bár azt a szaktárca szakmai szempontból indokoltnak tartja – nincs lehetőség, de a minisztérium a 2012. évi költségvetés tervezésekor kezdeményezni akarja. Figyelemmel arra, hogy a jogsértő gyakorlat megszüntetése érdekében az illetékes szociális és gyámhivatalok, valamint a minisztérium a szükséges intézkedéseket megtette, az ombudsman nem tett ajánlást.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának nincs jogszabályi felhatalmazása az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, a költségvetési törvényből eredő esetleges alapjogi visszásságok megállapítására. Gyermekjogi szakombudsmanként, a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek, valamint az utógondozott fiatal felnőttek jogainak érvényesülése érdekében eljárva azonban indokoltnak tartja az ellátásukhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás összegének növelését. A szaktárca ezirányú javaslatát támogatva jelentését – a figyelemfelhívás érdekében – Szabó Máté megküldte az Országgyűlésnek.
