A betegjogok érvényesíthetősége, az egészségügyi ellátórendszer működésének körülményei és feltételrendszere hosszútávon meghatározhatja az ország népessége és a következő generációk testi és lelki állapotát – emlékeztet Szabó Máté ombudsman.
Az emberi lét méltóságának egyik legfontosabb kérdésében, az egészség fenntarthatóságában egyetértésre van szükség – ez az Egészségügyi Világnap üzenete.
63 éve, 1948. április 7-én hozta létre az ENSZ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) intézményét, amely kutatásokkal, prognózisokkal, az egészségi állapotok világméretű jelenségeinek leírásával segíti a tagállamok egészségügyi tevékenységét. Az Európai Unió 2008. június 13-án Brüsszelben, Együtt a Lelki Egészségért és Jól-létért címmel megrendezett konferenciáján a tagállamok kinyilvánították: elismerik azt, hogy a lelki egészség az emberi jogok egyike, amely képessé teszi a polgárokat, hogy jól-létben, egészségben minőségi életet éljenek. Az egész életre szóló lelki egészség megalapozása a korai életévekben történik és elősegíti a tanulást, a munkavégzést és a részvételt a társadalom életében.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye előírja a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz, orvosi ellátáshoz, gyógyító-neveléshez való jogát. Az egyezményben részes államoknak, így Magyarországnak is erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy ezektől a jogoktól és a velük járó szolgáltatásoktól egyetlen gyermek se legyen megfosztva.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011-ben egész éves átfogó projektben elemzi az egészséghez való jog érvényesülésének és az egészségügyi ellátórendszer működésének kérdéseit. A „Beteg jogaink – Egészséges méltóság” című vizsgálatsorozat egyúttal összegzi az ombudsmani gyakorlat másfél évtizedét, de a biztos kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a betegjogok területén a jelenlegi alapjogvédelmi szint megfelel-e az Alkotmányban fogalt, valamint a nemzetközi emberi jogi követelményeknek.
Az ombudsman a gyermekek testi-lelki egészséghez való jogának vizsgálatát választotta a teljes mandátuma alatt tartó gyermekjogi projektje idei témájául, amelynek keretében a többi között a gyermekbántalmazásról szóló, 2009-ben bemutatott átfogó vizsgálat utóvizsgálatát is elvégzi. Ennek részeként Szabó Máté foglalkozik a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekprostitúció jelenségével is. Olyan klasszikus problémák is alapjogi szempontú értelmezést kapnak, mint az iskolaorvosi, a védőnői és az iskolapszichológusi hálózat működése, a gyermekpszichiátriai ellátás speciális helyzete, a gyermekek alkohol- és drogfogyasztásának, dohányzásának problémája, az iskolai étkeztetés, az iskolán kívüli testnevelés-gyógytestnevelés elérhetősége.
