Az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az új alkotmányra vonatkozó javaslatok általános vitájában kedden a parlamentben, hozzátéve: az új alaptörvény is igényli majd az érvényesülését biztosító hatékony megoldásokat.
Szerinte a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alaptörvény fenntartaná az Ab hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését. Paczolay Péter véleménye szerint csak azok az alkotmányok valódi jogállami alkotmányok, melyek normatív és előíró jellegűek, jogilag kikényszeríthetők, és tartalmaznak olyan alkotmányos eszközöket, mint a jogok katalógusa, a kormányzat jog alá rendelése, a hatalommegosztás, valamint a független bírósági rendszer.
Az alkotmányvédelem legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, az elmúlt 21 év tapasztalatát e tekintetben az új alaptörvény sem kérdőjelezi meg – mutatott rá.
Mint mondta, a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete olyan Alkotmánybíróság koncepcióját vázolja fel, mely megvalósulása esetén jelentősen eltér az elmúlt 21 év magyar alkotmánybíráskodásától. Ez a hatáskörök átrendezését, új egyensúly létrehozását jelenti – tette hozzá.
Véleménye szerint az új szabályozás akkor értékes, ha erősíti és nem gyengíti az alkotmánybíráskodást.
Beszélt arról is, hogy az előzetes normakontrollnak több típusát kipróbálta már az alkotmányos rend. Paczolay Péter szerint érdemes átgondolni a nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának hatáskörét, azaz, hogy fontos nemzetközi szerződések esetében kötelező legyen az előzetes kontroll.
Hozzátette: az előzetes alkotmányossági vizsgálat nem helyettesítheti az utólagos normakontroll alkotmányvédő szerepét. Mindennél figyelmesebben kell átgondolni és értékelni a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányuló tervezett szabályozást – emelte ki.
Az Ab elnöke az alkotmányjogi panasz szabályozására is felhívta a figyelmet.
Szólt arról is, hogy a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alkotmány fenntartaná az Alkotmánybíróság hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését. Véleménye szerint ez a hatáskörcsökkentés Európában példátlan volt.
Közölte azt is: az alkotmányban kell rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjairól, és itt kellene rögzíteni az alkotmánybírók jelölésének és megválasztásának legfontosabb szabályait is.
