Először jött létre többség mindhárom fő uniós intézményben egy erős közös agrárpolitika mellett.
A tagállamok minősített többségének támogatását élvező elnökségi következtetéseket fogadtak el csütörtökön a mezőgazdasági miniszterek a közös agrárpolitika jövőjéről szóló bizottsági közleményről. Bruno Le Maire francia agrárminiszter szerint a dokumentum jelentősége, hogy ezzel először jött létre többség mindhárom fő uniós intézményben egy erős közös agrárpolitika mellett.
Ha konszenzust nem is sikerült összekovácsolnia a magyar elnökségnek a közös agrárpolitika jövőjéről szóló bizottsági közleményről, a tagállamok minősített többségének támogatását így is sikerült megszereznie csütörtökön a dokumentumhoz.
A több órán át tartó alkudozást követően Fazekas Sándor magyar agrárminiszter szerint végül hét uniós tagállam szavazott az elnökség által kidolgozott, a KAP jövőjének kulcskérdéseivel foglalkozó következtetések ellen, míg egy ország (Görögország) tartózkodott. A három balti állam mellett Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Málta nem tudott azonosulni teljes egészében a szöveggel, habár az ülésen elnöklő magyar miniszter szerint a dokumentumban tárgyalt pontok 90 százalékában nem volt nézetkülönbség az országok között.
Tanácsi következtetések elfogadásához ugyanakkor minden tagállam beleegyezésére szükség lett volna, így ennek hiányában a dokumentum fejlécében „csak” elnökségi konklúzió szerepel. Ez a tény azonban több, az ülésen részt vevő politikus szerint sem von le semmit a szöveg értékéből, hiszen azt a tagállamok minősített többsége támogatta, éppen annyi, amennyire majd a 2013 utáni közös agrárpolitikáról szóló bizottsági javaslat elfogadásához is szükség lesz.
Bruno Le Maire francia agrárminiszter szerint a minősített többség erős politikai jelzés a KAP és annak megerősítése mellett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament után immár a Tanácsban is többség sorakozott fel egy erős jövőbeni közös agrárpolitika mellett. Úgy vélte, hogy végső soron a közös francia-német kezdeményezésen keresztül sikerült eljutniuk odáig, hogy a csütörtöki ülésen először Lengyelország is egy táborba került Franciaországgal és Németországgal a 2013 utáni KAP-ról.
Bruno Le Maire hangsúlyozta, hogy Berlin először fogadta el egy dokumentumban a közvetlen agrártámogatások elosztásánál a történelmi referenciák elhagyását, miként Varsó is először mondott le hivatalosan arról a korábbi céljáról, hogy a jövőben a gazdák az egész EU-ban átalány-kifizetést kapjanak. A három balti állam ugyanakkor egyértelműbb és konkrét határidőhöz rögzített garanciát szeretett volna kapni arra, hogy a direkt támogatások előbb-utóbb kiegyenlítődnek a régi és az új tagállamok között. Miután ezt nem kapták meg, a kezdetben velük tartó Lengyelország kiszállásának dacára nem adták be a derekukat. A végleges szöveg elismeri a közvetlen jövedelemtámogatások méltányosabb elosztásának szükségességét a tagállamok között, „lépésről-lépésre csökkentve a történelmi referenciákkal a kapcsolatot és tekintetbe véve a jövőbeni EU-költségvetés általános kontextusát”.
Le Maire a BruxInfo kérdésére válaszolva nem kívánta felfedni, hogy Franciaország milyen ütemű és mértékű fokozatos csökkentésben gondolkozik, de úgy vélte, hogy olyan kényes kérdésről van szó, amelyről várhatóan késhegyre menő tárgyalásokat folytatnak majd a kormányok. A francia miniszter számára a csütörtökön történtek egyértelműen rácáfoltak azokra a megalapozatlan véleményekre, hogy a régi és az új tagállamok között húzódna a választóvonal. Szerinte a választóvonal az erős KAP hívei, illetve az ezt ellenző országok között húzódik.
Bruno Le Maire elmondta, hogy a csütörtöki ülésből a direkt támogatások alapjául szolgáló történelmi referencia elhagyásáról és a piaci szabályozás fenntartásáról szóló vita vette el a legtöbb időt. Fazekas Sándor az ülést követő sajtótájékoztatón a piaci intézkedéseket, a direkt támogatások rendszerét és az első és második pillér viszonyának meghatározását nevezte azoknak a témáknak, amelyek leginkább megosztották a tagállamokat. Fazekas úgy vélte, hogy a közös agrárpolitika a méltányosság irányába mozdul majd el és ez minden balti állam számára is kedvező fejlemény.
Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa úgy vélekedett, hogy az elnökségi következtetések hozzáadott értéket jelentenek az Európai Bizottság tavaly őszi közleményéhez képest, mert nem csak a KAP-reform továbbvitelének szükségességét húzzák alá, de a Bizottság egyes javaslatait is megerősítik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy aki a szöveg ellen szavazott, az nem szükségszerűen ellenezte annak tartalmát, csupán egy-két számára fontos elemet.
Ciolos azt is jelezte, hogy a tagállamok jelentős ellenkezésének dacára is kitart azon elképzelése mellett, hogy a nagyüzemeknek kifizetett direkt támogatásoknak felső határt szabjanak. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés nem ronthatja egyetlen gazdaság versenyképességét sem, de ennek nem a közvetlen jövedelemtámogatásokon keresztül kívánna érvényt szerezni.
