Szili Katalin is benyújtotta alkotmányjavaslatát a parlamentnek kedden; a független képviselő, a Szociális Unió (SZU) elnöke a Fidesz-KDNP képviselői után a második, aki alaptörvény-tervezetet terjeszt a Ház elé. A politikus kétkamarás parlamentet indítványoz.
Szili Katalin az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: javaslata számos kérdésben alternatívát kínál elsősorban az állampolgárok biztonságérzetének fokozására, a demokratikus részvétel és intézmény bővítésére. Hozzátette, az indítvány a munkához való jogot, a lakhatás jogát, a szociális jogokat és a jövő generációk jogait hangsúlyosan tartalmazza.
A benyújtással a SZU hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az alkotmányozás folyamatában valódi vita legyen a Házban, és ennek eredményeként új társadalmi szerződés szülessen – közölte a volt házelnök, aki tagja a fideszes Szájer József vezette nemzeti konzultációs testületnek is.
A beterjesztett, 18 fejezetes javaslat preambuluma úgy szól: “mi, a Magyar Köztársaság polgárai a magyar nemzet egészéért viselt felelősséggel: hitet téve a demokrácia eszményei és intézményei mellett, megemlékezve a magyar államiság ezer évéről a jogfolytonosság biztosítása érdekében, azon céltól vezérelve, hogy a magunk és utódaink számára az európai demokratikus országok közösségének egyenjogú tagjaként ökoszociális piacgazdaságot, fenntarthatóan gyarapodó államot építsünk, mely elismeri, tiszteletben tartja, garantálja és védi az elidegeníthetetlen és sérthetetlen emberi, polgári és közösségi jogokat, ápolja évezredes nemzeti kultúránkat és az egyetemes emberi értékeket, felelősségünk tudatában, legjobb meggyőződésünkben és szabad akaratunkból a Köztársaság számára és egész nemzetünk javára a következő alkotmányt alkottuk”.
A köztársaság című fejezetben Szili Katalin a parlamentáris köztársaság mint államforma, valamint az ökoszociális piacgazdaság mind gazdasági berendezkedés rögzítése mellett kimondaná: a köztársaság előmozdítja a szociális jogok mint alapjogok érvényesülését, különös tekintettel a szociális biztonsághoz, a munkához, a lakhatáshoz és a lakhatás biztonságához való jogra. Beemelné az alaptörvénybe azt is, hogy a köztársaság fokozottan védi nemzeti értékeit, a környezetet és a természetet, különösen a termőföldet és a vízkészletet. A koncepció szerint senkit sem szabadna jogszerű és valós indok nélkül elbocsátani, és mindenkinek joga lenne ahhoz, hogy oktatási intézményt alapítson.
Az alapvető jogok és kötelezettségek között kimondaná, hogy a köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
A közpénzekről és közjavakról szóló fejezet rögzítené, hogy minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Hozzátenné, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.
A SZU-elnök a köztársaság törvényhozását nemzetgyűlésnek nevezné, amelynek két kamarája lenne, a képviselőház és a 90 tagú felsőház. Utóbbiba delegálási joggal rendelkeznének például az érdek-képviseleti szervezetek, az egyházak, a kamarák, a köztestületek szervezetei, a nemzeti és etnikai közösségek, az önkormányzati szervezetek szövetségei, valamint más szervezetek a sarkalatos törvényben meghatározott szabályok szerint. A felsőház a törvényalkotási folyamatban egyszeri, halasztó hatályú vétójoggal rendelkezne. A felsőházi ciklus hossza öt év lenne, a kamara kizárólag a törvényhozásban venne részt, a kormány ellenőrzésében nem kapna szerepet, a kabinet iránt bizalmat vagy bizalmatlanságot nem nyilváníthatna. Tagjai tiszteletdíjban nem részesülnének, csak a mindenkori államigazgatási napidíjban. A képviselőházi választás továbbra is négyévente lenne.
A javaslat alapján törvény előírhatná azt, hogy az államfő augusztus 20-án déli 12 órakor lépjen hivatalba. A kormány legfeljebb 15 tagú lehetne. A kabinet létrehozhatna kormánybizottságot és -tanácsot.
A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság Szili Katalin előterjesztése szerint csak akkor semmisíthetné meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó passzus szerinti jogokat sérti.
Az előterjesztés az ombudsmanokról úgy rendelkezne, hogy a képviselőház kétharmados támogatással jelölhetne állampolgári jogok biztosát, nemzeti és etnikai közösségek biztosát, jövő nemzedékek biztosát, akiket hatéves időtartamra nevezne ki az államfő. A képviselőház ugyanakkor más alkotmányos jogok védelmére is jelölhetne biztost.
Mindemellett az alaptörvény rendelkezne az Állami Számvevőszékről, a nemzeti bankról, a honvédségről és rendvédelmi szervekről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, a médiahatóságról, az önkormányzatokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a választásokról és a jelképekről.
A köztársaság területe városokra és vonzáskörzeti községeikre, járásokra, megyékre, a fővárosra, valamint – 800 ezer embertől hárommillióig – régiókra tagolódna. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az általános képviselőházi választást követő második év október hónapjában kellene megtartani.
