Megszavazta az Európai Parlament a romák európai integrációjának uniós stratégiájáról szóló állásfoglalást. Az elnökség üdvözölte, hogy a jelentés a romák társadalmi felemelkedését állítja középpontba, kiemelt hangsúlyt helyezve a szegregáció háttérbe szorítására.
Az EP várakozásai szerint a dokumentum lesz az alapja annak a keretjogszabálynak, amelyet április elején tesz közzé az Európai Bizottság, és amely a később kidolgozandó nemzeti integrációs programok kerete lesz.
„Ahhoz, hogy előrelépést tudjunk tenni, meg kell szabadulnunk a sztereotípiáktól, az általánosításoktól és előítéletektől. Tudatában kell lennünk annak, hogy a romák életfeltételei korántsem egyformák mindenütt” – mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a március 8-i parlamenti plenáris vitában a Járóka-jelentés kapcsán, melyet nagy többséggel fogadtak el az Európai Parlament képviselői tegnap (2011. március 9.).
A vitában Hannes Swoboda, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke is üdvözölte a jelentést. „A magyar elnökség biztos lehet abban, hogy ez a magyar elnökség egyik sikere lehet” – mondta, és hozzátette, hogy az S&D frakció visszavonja alternatív indítványát és támogatja a Járóka-jelentést.
A megszavazott parlamenti állásfoglalás javaslatokat fogalmaz meg a jövendő uniós romastratégia szerkezetére. A képviselők zöme a tervezet vitájában úgy vélekedett, hogy nem egyszerűen csak európai keretet kellene adni a tagállamok különböző romaintegrációs stratégiáinak, ahogy a Bizottság elképzeli, hanem egy egységes és önálló, bizonyos elemeiben kötelező erejű stratégiát létrehozni.
A romák nem lehetnek szenvedő alanyok
A magyar elnökség kiemelt célja, hogy az uniós intézmények még ebben a félévben megállapodásra jussanak az ügyben. A parlamenti állásfoglalás jó alapot szolgáltat a konstruktív vitához, ezért Balog Zoltán a magyar elnökség nevében a március 8-i vita során határozott támogatásáról biztosította a Járóka-jelentést. Az államtitkár külön üdvözölte, hogy a jelentés nagy hangsúlyt fektet a szegregáció megszüntetésére. „A szegregáció ördögi kört alkot és törésvonalakat hoz létre az egyes társadalmakon belül” – jelentette ki az államtitkár.
A szegregáció azt eredményezi, hogy egész családok és közösségek élik le életüket nemzedékeken át a kirekesztettségben, és maradnak hosszú távon is a szociálpolitika passzív tárgyai, hívta fel a figyelmet Balog.
A magyar elnökség a jelentéstevővel egyetértésben a megoldás egyik részének tekinti, hogy a romák és az érdekképviseleteik egyaránt vegyenek részt az őket érintő szakpolitikák kialakításában. „Nagyon fontos, hogy a romák az intézkedések tárgyból az intézkedések alanyává válhassanak” – húzta alá az államtitkár a plenáris ülésen.
Ezt a gondolatot a jelentés elfogadását követő sajtótájékoztatón Járóka Lívia is kiemelte. A képviselő szerint az Európában „félelmetes” mértéket öltő cigányellenesség megszüntetésében „a médiának legalább akkora szerepe van, mint a jövő generációk roma vezetőinek”.
Minőségi változás alapjai
A sajtótájékoztatón Balog Zoltán kifejezte reményét arra, hogy a jelentés és a későbbi bizottsági közlemény alapján a Tanács minőségi változás alapjait fektetheti le. Járóka és Balog egyetértett abban, hogy a változás nem egyik pillanatról a másikra megy majd végbe; a jelentéstevő szerint legalább 50 éves távlatban kell gondolkodni. „Mind a többségnek, mind a kisebbségnek kell változtatnia a hozzáállásán” – hangsúlyozta Balog, és hozzátette: „a többségnek fel kell fognia, hogy egyrészt gazdasági hasznára válik, másrészt emberileg is kötelessége ez. A kisebbségnek pedig látnia kell, hogy erőfeszítései nem fölöslegesek, érdemes és szükséges akarnia a változást.”
Következő lépések
Az uniós romastratégia kialakításához az Unió másik két intézményének, az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak is véleményt kell alkotnia. A Bizottság április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon megrendezett uniós fórumon mutatja be vonatkozó közleményét.
Mindezek figyelembe vételével alakítja ki a magyar elnökség a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozó javaslatát, melyet várhatóan a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2011. május 19-i ülésén elfogadásra terjeszt elő. Közben a Tanács egyéb formációi is megvitatják a Bizottság elképzeléseit, majd május végén az uniós ügyekért felelős miniszterek, júniusban pedig az állam- és kormányfők végzik el az utolsó simításokat a keretstratégián.
