Az infrastruktúra-fejlesztést célzó beruházások könnyebb finanszírozását tenné lehetővé az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank a projektkötvényekkel. Ennek az a lényege, hogy a projektgazdák ilyen papírok kibocsátásával könnyebben szerezhetnének forrást a tőkepiacról, elsősorban a nyugdíjalapoktól és biztosítótársaságoktól.
Az Európai Beruházási Bank elnökének múlt heti nyilatkozata után hétfőn megszületett a megállapodás a pénzintézet és az Európai Bizottság között egy kezdeményezésről, ami projektkötvények kibocsátásával számol 2013 után. A testület gazdasági és pénzügyi biztosa, miután megkezdődött az új pénzügyi eszköz kidolgozását megelőző nyilvános konzultáció, Brüsszelben azt mondta: bár Európában kezd magához térni a gazdaság, szükség van a fenntartható növekedést és a beruházást erősítő lépésekre.
Olli Rehn szerint a válság alatt értelemszerűen csökkent a beruházások aránya, így a becslések szerint 1,5-2 billió euró összegű befektetésre lenne szükség Európában ahhoz, hogy a tagállamok elérjék az EU2020 stratégiában kitűzött céljaikat.
Az EBB elnöke Brüsszelben azt mondta, hogy az infrastruktúra-finanszírozás egyre nehézkesebbé vált az elmúlt 3 évben, a bankok – a felvetődő kockázatok miatt – csak nagy kamatokkal, és ritkábban biztosítanak nagyobb összegeket hosszú lejáratú hitelek formájában. A célok eléréséhez viszont fel kell gyorsítani az infrastrukturális jellegű, hosszú távon megtérülő beruházásokat.
Ebből az indíttatásból született meg a projektkötvény gondolata, amelynek lényege, hogy a feltételeknek megfelelő fejlesztéseket menedzselő vállalkozások ilyen papírok kibocsátásával könnyebben szerezhetnének forrásokat a tőkepiacról. Philippe Maystadt szerint az EBB és az Európai Bizottság garanciája – a két szervezet kiváló besorolása révén – vonzóbbá tehetné a projektkötvényeket a tőkepiac szereplőinek szemében. A pénzintézet elnöke elsősorban a nyugdíjalapokat és a biztosítási társaságokat célozná meg.
A Bizottság nem rejtette véka alá, hogy elsősorban az európai közlekedési folyosók kiépítésére és modernizálására, az információs és kommunikációs technológiai hálózatok fejlesztésére, valamint az energiahálózatok bővítésére és összekapcsolására irányuló projektek bocsáthatnának ki ilyen kötvényeket.
A konzultáció hétfőn indult el, és május 8-ig tart, de Philippe Maystadt szerint a gyakorlatban is csak 2013 után valósulhatna meg az új pénzügyi eszköz, a rendszer kialakításához ugyanis tisztában kell lenni azzal, hogy az EU hogyan képzeli el a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszakot. Más szóval: előbb látni kell, hogy a közösség mennyi pénzt szán ezekre a területekre, és ez alapján fel lehet mérni, mekkora igény lenne a projektkötvényekre.
