A magyar kormány vonatkozó rendelete értelmében 2011. március 1-jétől szigorúbb szabályokat kell alkalmazni azokkal szemben, akik engedély nélkül készítenek, forgalmaznak gyógyszert, továbbá indokolatlan mennyiségben birtokolnak ilyen készítményeket. Az engedély nélküli szereket az eljáró hatóságnak minden esetben el kell kobozniuk. A jogszabály-módosítást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kezdeményezte.
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításával 2011. március 1-jétől szigorúbban szankcionálhatóak Magyarországon a gyógyszerrendészeti és állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos szabálysértést elkövetők. A módosítás értelmében a kormány az eddigi ötvenezer forintos pénzbírság összegét százezer forintra emelte, másrészt előírta a szabálysértéssel érintett termékek kötelező elkobzását. Az engedély nélkül gyártott, illetve forgalmazott termékek elkobzásának jelentősége, hogy a hatóságok így nem egyszerűen megfosztják az elkövetőt a jogosulatlan haszonszerzési lehetőségétől, de egyúttal megakadályozzák azt is, hogy az engedély nélküli, bizonytalan összetételű, az előírásoknak nem megfelelő készítmények forgalomba kerüljenek, és akár hatástalan, akár káros összetevőik miatt veszélyeztessék a fogyasztók egészségét.
A pénzbírság és az elkobzás szankciója nem csak az engedély nélkül gyógyszert készítővel, illetve forgalmazóval szemben alkalmazható, hanem azzal szemben is, aki forgalomból kivont, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert, illetve hazánkban orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart magánál. A gyógyszermennyiség indokolatlannak tekinthető, ha arról megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.
A jogszabály-módosítást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja kezdeményezte. A munkacsoport a hamis gyógyszerek kínálatának csökkentését a jogsértőkkel szembeni fellépés megerősítésével, az ilyen készítmények iránti kereslet visszaszorítását a lakosság tájékoztatásával, felvilágosításával kívánja előmozdítani.
A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, Székely Krisztina üdvözli a jogszabály szigorítását, az intézkedést azonban csak az első lépésnek tekinti. A szakértő szerint „nemzetközi megállapodás keretében sor fog kerülni a továbbiakban a gyógyszerhamisítás büntetőjogi tényállásának megállapítására is, amely lényegesen súlyosabb büntetési tételeket fog tartalmazni”.
