Az Alkotmánybírósághoz fordult az adatvédelmi biztos a minősített adat védelméről szóló törvény ügyében; indokolatlanul nagy nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé a hatályos titokszabályozás – közölte Jóri András adatvédelmi ombudsman kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a 2010-ben elfogadott, minősített adat védelméről szóló törvény (Mavtv.) – bár a korábbi titoktörvényhez képest számos pozitív változást is hozott – az alkotmányban rögzített, közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog aránytalan korlátozását teszi lehetővé. A jogalkotó nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek a Mavtv.-ben szabályoznák a minősített adatok megismerését, és hatékony bírói jogorvoslatot biztosítanának a nyilvánosságkorlátozással szemben – állapította meg a biztos.
A közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó adatvédelmi törvény a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alóli kivételként határozza meg, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv minősítette. A hatályos Mavtv. szerint az adatok nyilvánosságáról a minősítőnek a minősítéshez fűződő közérdekre, valamint a titoksértéssel bekövetkezhető kárra tekintettel kell döntenie, noha az adatok nyilvánosságához éppúgy fűződik közérdek, amelyet a minősítés során mérlegelni kellene – írja a biztos.
A nyilvánossághoz fűződő közérdeket a minősítés rendszeres felülvizsgálata során is figyelembe kellene venni, továbbá olyankor, ha a minősített adat megismerését a közérdekű adatok nyilvánosságára hivatkozva kérik. Jelenleg a törvény olyan esetben is elsőbbséget biztosít a minősítéshez fűződő közérdeknek, ha azzal szemben az adat nyilvánosságához nyomósabb közérdek fűződne – szögezte le a biztos. Ezért az ombudsman szerint a törvény ezen rendelkezései alkotmányellenesek.
Hiányoznak továbbá az alapjog-korlátozás arányosságának biztosításához szükséges szabályozás olyan alapvető garanciái a Mavtv.-ből, amelyeket a korábbi titokszabályozás tartalmazott: korábban például tilos volt szolgálati titokká minősíteni a közfeladatot ellátó szervek tevékenységére vonatkozó legfontosabb közérdekű adatokat. A törvény továbbá nem írja elő a minősítés tárgyának megjelölését és a döntés indokolását sem – áll a közleményben.
Jóri András szerint míg korábban a szabályozás bárkinek lehetőséget biztosított arra, hogy a minősített közérdekű adatra vonatkozóan megismerési kérelmet terjesszen elő (amelynek ügyében a minősítő dönthetett, és a kérelem elutasítása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhatott), addig a Mavtv. a korábbi szabályozás logikájával szakítva egyáltalán nem teszi lehetővé a minősített közérdekű adat megismerését. Alapelvként rögzíti, hogy minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges.
A biztos hozzáteszi: súlyos hiányosság, hogy az adatvédelmi törvény szerinti eljárásban a bíróságnak nincs joga az adat minősítésének helybenhagyásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről dönteni. A minősítést érintő döntésre a bíróságnak csak az adatvédelmi biztos által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban van módja, ez pedig nem pótolja az alkotmányban rögzített, bárkit megillető jogorvoslati jogot – olvasható a közleményben.
Az ombudsman úgy folytatja: ha a minősítésre vonatkozó szabályok nincsenek összhangban az alapjogi korlátozás szükségességi és az arányossági követelményeivel, akkor az állami szférában kialakulhat egy a nyilvánosságtól elzárt, “a kívülállók számára áttekinthetetlenül burjánzó minősített adattömeg”, amelynek kiterjedéséről, tartalmáról a közvélemény nem kaphat reális képet, hiszen az adatkezelés tényéről sem értesülhet. Így sérülhet a közhatalmi tevékenység átláthatósága és ellenőrizhetősége, ami veszélyt jelent a demokratikus jogállamiságra – hangsúlyozza.
Jóri András szerint a minősítési eljárás alkotmányos garanciáinak megléte különösen fontos, mivel a korábbi titokszabályozástól eltérően a Mavtv. szabályozási rendszerében megszűntek a nyilvános (a korábbi titoktörvény mellékletét képező, illetve a Magyar Közlönyben közzétett) titokköri jegyzékek, amelyekből bárki megismerhette, hogy mely adatfajtákba tartozó adatok minősíthetők. A hatályos szabályozás minden közérdekű adatot potenciális titoktárgynak tekint.
Ezért a biztos kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az Országgyűlést törvényhozási feladatának teljesítésére: a hatályos Mavtv.-ből hiányzó minősített közérdekű adatra vonatkozó közérdekű adatigény, valamint annak elutasítása esetére a jogorvoslat speciális szabályainak megalkotására.
