Az időskorúak kevésbé képesek önmaguk megvédésére, ezért potenciális áldozatok. Az államnak kezelnie kell ezt a problémát. A szabálysértések áldozatainak segítéséről szóló jogszabály hiánya nem egyeztethető össze a jogállamiság elvével, sőt a diszkrimináció tilalmát is sérti – állapította meg az ombudsman az időskorúak alapvető jogainak érvényesülését vizsgálva.
Az időskorúak azért válnak célponttá, mert náluk kisebb ellenállásra számíthatnak az elkövetők, akik azt is feltételezik, hogy az idősek életük során viszonylag jelentős értéket halmoztak fel, illetve értékeiket maguknál tartják. A velük szemben elkövetett leggyakoribb bűncselekmény a lopás, a trükkös lopás, a betöréses lopás, a rablás és a csalás.
Gyakori az útonállásszerű rablás, amelyben a sértettet valamilyen ürüggyel megszólítják, majd bántalmazzák, és az értékeit elveszik. A nagyobb városokra jellemző a zsebtolvajlás elsősorban napközben, a közlekedési csúcsidőben, a tömegközlekedési eszközökön vagy piacokon. Szabó Máté vizsgálatából és a statisztikai adatokból az is kiderül, hogy – Észak-Magyarország megyéinek kivételével – a teljes lakosság átlagánál kisebb mértékben válnak áldozattá az idősek. Az azonban orvosolandó probléma, hogy az állam csak a bűncselekmények áldozatait támogatja, a kisnyugdíjasokat anyagilag érzékenyen érintő (20 ezer forint alatti kárt okozó) szabálysértések szenvedő alanyait nem. Az időskorú áldozat azonnali pénzügyi segélyt, érdekérvényesítése elősegítését, szakjogászi segítségnyújtást kérhet az államtól– de csak akkor, ha az anyagi vesztesége meghaladja a szabálysértési értékhatárt, a 20 ezer forintot. Az állam akkor járna el helyesen, ha az áldozatsegítő szolgáltatásokat kiterjesztené a szabálysértések áldozataira is. Az államnak így is kifejezésre kellene juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris a szabálysértés áldozataival is – szögezte le az ombudsman, aki a jelenlegi szabályozásban a jogállamiság csorbulását látja.
A biztos megállapította, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti a szabálysértések következtében károsuló emberek állami támogatásának hiánya. Azzal pedig, hogy a szabálysértések áldozatait magára hagyja, az állam nem tesz eleget objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, és a jogállamiság elvének. Az ombudsman ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a bűncselekmények és a szabálysértések sértettjei közötti különbségtételt megszüntetve kezdeményezze a szabálysértések áldozatainak kárenyhítéséről rendelkező jogszabály megalkotását.
