Az államtitkár elismerte, hogy az új közoktatási koncepció többletköltsége valóban háromszáz milliárd forint körüli összeg lenne – a startra vonatkozó számítások gőzerővel folynak.
Már jövőre, avagy 2013-tól, de ebben a kormányzati ciklusban mindenképpen megemelkedik, várhatóan kétszázezer forintra, az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése. A start időpontja a gazdaság teljesítőképességétől függ – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este. A politikus elismerte: a korábban megjelent értesüléseknek megfelelően valóban háromszázmilliárd forint körüli többletet igényelhet a kidolgozás alatt álló új közoktatási koncepció és pedagógus életpálya-modell finanszírozása. A pénznek azonban nem azonnal, nem egy összegben, és főként nem jövőre kell rendelkezésre állnia. Az oktatásügybe beruházni viszont muszáj, ehhez megvan a politikai támogatás és egyetértés – hangzott a nyilatkozatban. Az államtitkár kijelentette: a koncepcióban tervezett nulladik felzárkóztató évfolyam kapcsán kényesen ügyelnek majd rá, hogy a szegregáció látszatát is kerüljék az új, a szakma által egyébként elsöprően támogatott megoldás kapcsán.
Az új, formálódó közoktatási koncepció és pedagógus életpálya-modell költségigénye valahol háromszázmilliárd forint körül van – erősítette meg a korábban megjelent értesüléseket Hoffmann Rózsa államtitkár. Hozzátette viszont: nagyon fontos, hogy erre a nagyságrendű összegre nem egyszerre és nem a jövő évben van szükség, hiszen a koncepció fokozatos bevezetésére számít az oktatási államtitkárság. “Az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében ez a szám változhat, adott esetben csökkenthet, vagy nőhet is” – mondta a szakpolitikus.
Mikortól startol az új rendszer? Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, 2012 szeptemberétől már az új közoktatási koncepció és tanári életpálya-modell szerint szeretnék kezdeni a munkát – vetette fel a Közbeszéd.
Ez igaz, de ez nem jelenti azt, hogy 2012-ben háromszázmilliárd forint plusz összegre volna szükség a közoktatásban – ismételte meg az államtitkár. “Gőzerővel folynak a számítások, háromféle verzióban, hogy az életbeléptetés időpontjától függően melyik évben mennyivel terhelné meg a költségvetést ez a rendszer”. Megjegyezte: elsőre ez az összeg, a háromszáz milliárd forint, talán ijesztőnek hangzik, de mellette azt is látni kell, hogy az elmúlt nyolc évben legalább százmilliárd forintot kivontak a már akkor is szegény oktatásügyből. “Ha csak ezt vissza tudnánk forgatni, már akkor is óriási esélyünk volna “ – szögezte le az oktatási államtitkár.
Hoffmann Rózsa megjegyezte: az Európai Unió minden országa, de az OECD fejlett országai is teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az oktatásba még a gazdasági válság éveiben is szükséges beruházni, mivel ez teremtheti meg a növekedés alapját. Kérdésre válaszolva kijelentette: a kormányzat idei, 250 milliárdos stabilitási alapjának felállításakor az oktatási intézményektől egyetlen fillért sem vonnak el; az oktatási államtitkárság belső költségvetését persze érintik az alap felállításához szükséges költségvetési zárolások.
Csak megbecsült pedagógustól várható minőségi munka
Az életpálya-modell szerint növekszik majd a pedagógusok bére, anyagi megbecsültsége is. Hoffmann Rózsa azt mondta: a koncepcióban jelenleg az szerepel, hogy az induló gyakornoki alapbér körülbelül kétszázezer forint lenne. “Ez egy radikális emelés a mostani gyakorlathoz képest, ahol is egy egyetemet végzett tanár induló bruttó bére százhúsz ezer forint körül van, nettóban ez százezer forint alatti összeg” – érvelt a szakpolitikus.
Az emelésre azért van szükség, hogy a gyermekek jobban érezzék magukat az iskolában, hogy mindegyik gyermek a saját lehetőségei szerint optimálisan fejlődhessen. Ezt a szisztémát és hozzáállást viszont azoktól a pedagógusoktól lehet majd igazán elvárni, akik nyugodtak, derűsek és optimisták, mert megbecsültek és normális fizetéssel bírnak – hangoztatta a szakember.
A magasabb összegű bérezés 2012-től vagy 2013-tól indulhat; a konkrét dátumra azért nem mert ígéretet tenni a szakpolitikus, mert még nem világos, hogy a gazdasági helyzet mikortól teszi lehetővé a startot – hangzott az interjúban. Abban viszont biztos az oktatási államtitkár, hogy még ebben a kormányzati ciklusban beindul az új életpálya-modell és a vele járó magasabb bérezés.
“A számítások és a pénz összeszedése gőzerővel folyik. Elég határozott szándék mutatkozik minden felelős politikai tényezőtől, hogy ezt a helyzetet meg kell oldani. Nem csak a magyar történelem kínál rá példát, hogy az oktatásba való beruházás nyomán óriási fejlődésnek indul egy ország, hanem nemzetközi tapasztalatok, kutatások is mind ezt mutatják. Ha nem akarunk végleg leszakadni a világtól, akkor az oktatásba szükséges beruházni; első helyen a humán-erőforrásba. Azaz a pedagógusokat kell megfizetni, megbecsülni, és emellett elvárni tőlük a határozott minőségi munkát” – hangzott az érvelés.
A nulladik évfolyam biztosan nem hoz szegregációt
Viták is vannak a közoktatási törvény körül – sokan tartanak attól, hogy a nulladik, felzárkóztató évfolyam bevezetése az általános iskola illetve a középiskola megkezdése előtt inkább további szegregációhoz vezet, semmint a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítéséhez. Vitatják tovább az érettségi előtt a köteles önkéntes munkát is – vetette fel a Közbeszéd.
A nulladik évfolyam ötletét a szakma nagyon jól fogadta; ötezer oldalnyi véleményt kaptunk a közoktatási törvény koncepciójához, ezen belül elsöprő a bevezető évfolyam támogatása – reagált a felvetésekre Hoffmann Rózsa. “Elég sok kisebbségi önkormányzati vezetővel is végigtárgyaltam a kérdést, és megértették: nem szegregálni akarunk. Minden leszakadó gyermeknek – származástól függetlenül -, aki igen nagy hátránnyal bír hat éves korában, mert nem foglalkoztak vele otthon, alacsony a szókincse, így nincs rá esélye, hogy fel tudjon zárkózni – nekik szakértői vélemények alapján is jó megoldás lehet az a nulladik évfolyam, ahol egyéni fejlesztési tervvel, fokozatosan bevezetik őt az iskolai gyakorlatba. Nagy a szakmai támogatottsága a tervnek, azt hiszem, ez meg fog valósulni – szögezte le a szakpolitikus. És – tette hozzá – kényesen ügyelnek majd rá, hogy a szegregáció gyanújának még az árnyékát is eltereljék az új megoldásról.
“Ami pedig az érettségi előfeltételeként megállapított közösségi munkát illeti: elfogadom, hogy ellentét feszülhet a két szó, a kötelező és az önkéntes között. Itt kötelező közösségi munkáról, ha úgy tetszik, humanitárius munkáról van szó; annak érdekében, hogy a fiatalok gyakorolhassák azt is, hogy jót tesznek másokért és nem csak önmagukért” – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.
