A Tanács nevében Martonyi János külügyminiszter, az Európai Parlament nevében Jerzy Buzek elnök írta alá 2011. február 16-án ünnepélyes keretek között az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet Strasbourgban. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhető, hogy 2012-től bárki kezdeményezhet uniós jogszabályt.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) végleg áldását adta a Lisszaboni Szerződés egyik legfontosabb újítására, az európai polgári kezdeményezésre. Az erről szóló rendeletet az EP február 16-i plenáris ülésén ünnepélyes keretek között írta alá Martonyi János magyar külügyminiszter és Jerzy Buzek EP-elnök.
A polgári kezdeményezés segítségével az európai állampolgárok együtt alakíthatják közös jövőjüket egy erős Európa létrehozása érdekében, emberi arcot adva az uniós jogalkotásnak – fejtette ki beszédében Martonyi. Buzek elnökhöz hasonlóan a Tanács nevében felszólaló magyar külügyminiszter megköszönte a spanyol, és különösen a belga elnökség munkáját, amelyek fáradhatatlanul egyengették a polgári kezdeményezés útját.
Legalább egymillió uniós polgár
Az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget, hogy közvetlenül kezdeményezzék európai jogszabályok megalkotását. A lehetőséget a Lisszaboni Szerződés 11. cikke biztosítja, amely szerint „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.”
Fontos kitétel, hogy csak olyan ügyben kezdeményezhető uniós jogalkotás, amelyben a közösségi intézményeknek az alapszerződés szerint joguk van eljárni. Ilyen terület lehet például a külföldi munkavállalással kapcsolatos szabályok módosítása, az oklevelek és bizonyítványok kölcsönös elismerése, de a kezdeményezés megkönnyítheti a vállalkozások határon-átnyúló tevékenysége előtt még fennálló akadályok lebontását vagy a környezetvédelmi szabályok összehangolását is.
A nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek, mint például az adózási szabályok túlnyomó többsége vagy a szociális juttatásokra vonatkozó nemzeti szabályok, nem módosíthatók európai polgári kezdeményezés útján.
A tagállamok legalább egynegyede
A most aláírt rendeletben a tagállamok és az Európai Parlament meghatározták a polgári kezdeményezés pontos feltételeit. Ezek szerint az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell a Bizottságnál regisztrálnia az ügyet, majd az egymillió támogató aláírást ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie.
Az aláíróknak a tagállamok legalább egynegyedéből, vagyis jelenleg hét tagállamból kell származniuk. Az arányosság érdekében, a rendelet megszabja az egy tagállamból származó aláírók minimális számát is, melyet az ország EP-képviselőinek számától tesz függővé: „A tagállamonkénti aláírók minimális számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként megválasztott száma 750-szeresének.”
A rendeletről 2010 decemberében alakult ki kompromisszum, melynek kialakításában a három fő uniós intézmény, a Tanács, a Bizottság és az EP egyaránt részt vett. Ennek megfelelően az Általános Ügyek Tanácsa 2010. december 14-én vita nélkül, az EP plenáris ülése pedig december 15-én, első olvasatban hagyta jóvá azt.
Az EP-képviselők több ponton kértek módosítást a Bizottság eredeti elképzeléséhez képest. A Parlament javasolta például, hogy a Bizottság már a regisztrációval egy időben, a folyamat elején ellenőrizze a kezdeményezés elfogadhatóságát, nem pedig 300 ezer aláírás összegyűjtése után, de azt is a képviselők érték el, hogy nem a tagállamok egyharmadából, hanem csak egynegyedéből kell az aláírásokat begyűjteni.
Példásan gyors megállapodás
Az ünnepélyes aláírási ceremónián Martonyi úgy fogalmazott, örömteli pillanat a magyar elnökség számára, hogy a Tanács nevében hozzájárulhat ennek a nagy jelentőségű eszköznek az útjára bocsátásához, és köszönetet mondott a parlamenti alkotmányügyi bizottság jelentéstevőinek, a néppárti Alain Lamassoure-nak, a szocialista Gurmai Zitának, a liberális Diana Wallisnak és a zöldpárti Gerald Häfnernek hogy együttműködési készségüknek köszönhetően példaértékű hatékonysággal és gyorsasággal jöhetett létre a megállapodás.
A tagállamoknak a rendelet hatályba lépésétől számítva egy évük van arra, hogy szabályozásukat az abban foglaltakhoz igazítsák, így az első európai aláírásgyűjtés legkorábban 2012 márciusában indulhat meg.
