Az Európai Parlament szakbizottsága keményebben lépne fel a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűnelkövetőkkel szemben, és nagy hangsúlyt helyezne az áldozatok védelmére. A gyermekpornográf oldalak tartalmát eltávolítaná, ha ez nem lehetséges, a hozzáférést blokkolná.
A gyermekpornográfiát tartalmazó online anyagok eltávolítását követelte hétfőn (40 igen szavazattal és öt tartózkodás mellett) elfogadott jelenésében az EP állampolgári jogi bizottsága. A testület a jóváhagyott módosítások révén olyan új uniós szabályozás bevezetését javasolta, amely elejét venné a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekményeknek, szigorítaná a büntetési tételeket és hatékonyan védené az áldozatokat.
Abban az esetben például, ha a szóban forgó honlapot nem lehet eltávolítani, mert például a szerver az EU-n kívül található, akkor a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – nemzeti szabályozásukkal összhangban – elérhetetlenné tehessék a gyermekpornográfiát ábrázoló képeket.
Az eredeti bizottsági javaslat a tagállamok számára kötelezővé tette volna az ominózus honlapok letiltását, a képviselők most ehelyett a weboldalaknak a forrásnál történő eltávolítását támogatták, és ha ez nem lehetséges, akkor engednék meg a tagállamoknak, hogy a területükön megakadályozzák a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő oldalakhoz való hozzáférést.
A hasonló oldalak gyors eltávolítása érdekében az EU-nak harmadik országokkal is együtt kell működnie. Ha az eltávolítás nem lehetséges, akkor a tagállamok átlátható és arányos intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a területükön korlátozzák a hozzáférést az efféle tartalmakhoz. Ezeknek az intézkedéseknek a „feltétlenül szükségesre kell korlátozódniuk”, és tájékoztatást kell adni a döntés okairól is. Az érintetteknek lehetőséget kell biztosítani a jogorvoslatra.
Az új szabályozás szigorúbban büntetné a gyermekek szexuális kizsákmányolását. A tervezet 22 bűncselekmény esetében szab meg minimumbüntetéseket, ugyanakkor lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy keményebb büntetéseket szabjanak ki. Az elkövetőket így – bűncselekménytől függően – egytől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Miután az elkövetők nagyjából 20 százaléka visszaesőnek számít, ezért a képviselők szerint lehetővé kell tenni, hogy őket átmenetileg vagy tartósan eltilthassák a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai, illetve a gyermekfelügyelettel kapcsolatos önkéntes tevékenység gyakorlásától.
Így ha a munkáltató olyan munkakörbe keres embereket, ahol gyerekekkel kell foglalkozni, akkor jogában áll információt kérni arról, hogy a jelöltet korábban elítélték-e szexuális bűncselekményekért. Ha a gyanú a jelölt munkába állását követően merül fel, a munkáltatónak akkor is lehetősége lesz hasonló információk lekérésére, még abban az esetben is, ha ahhoz más tagállam bűnügyi nyilvántartását kell igénybe venni.
A szexuális zaklatás mint bűncselekmény újonnan bekerülő és büntetendő típusai között szerepel az olyan személy (például családtag, tanár) általi szexuális zaklatás, aki bizalmi, hatalmi vagy befolyási helyzetével él vissza. Szigorúbb büntetést fognak kiróni a szellemi vagy testi fogyatékossággal élő, vagy eltartotti helyzetben lévő gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőire.
A tagállamoknak pontos jogi kötelezettségeik lesznek az olyan gyermekek elleni bűncselekmények – az úgynevezett szexturizmus − szankcionálására, amelyeket külföldön követnek el európai uniós polgárok. Bűncselekménynek számít ezentúl a grooming, azaz amikor szexuális visszaélés céljából igyekeznek egy gyermek bizalmába férkőzni, illetve az is, ha az elkövetők arra próbálnak rávenni egy gyereket, hogy a webkamerák előtt pózoljon.
A képviselők szigorúbban büntetnék azokat, akik egyszerre több gyermekkel veszik fel a kapcsolatot, így többszörözvén meg a bűncselekmény elkövetésének az esélyét.
A szakbizottság szigorítaná az áldozatok megsegítését, támogatását, védelmét szolgáló szabályokat, biztosítaná, hogy az áldozatok könnyen hozzáférjenek a jogorvoslathoz, anélkül, hogy az eljárásban (a nyomozásban, a tárgyaláson stb.) való részvételből eredő későbbi traumáknak lennének kitéve.
Az EP és a Tanács képviselői a következő hetekben is egyeztetni fognak, és a tervek szerint még az idei év első felében kompromisszumos megállapodásra jutnak. Ha sikerül elfogadtatni, akkor az új irányelv a jelenleg érvényes 2004-es szabályozást váltja fel. A tagállamoknak ezt követően két évük lesz arra, hogy a direktíva rendelkezéseit átültessék nemzeti jogrendjükbe.
