Az Európai Bizottság heteken belül levélben érdeklődik majd a magyar kormánynál afelől, hogy figyelembe vette-e Brüsszel kéréseit a vörösiszap-katasztrófát okozó MAL Zrt. működési engedélyének meghosszabbítása kapcsán – értesült bizottsági forrásból a BruxInfo.
A BruxInfo értesülései szerint az Európai Bizottság heteken belül, de valószínűleg még a hónap végéig levelet ír a magyar kormánynak, amelyben arra lesz kíváncsi, hogy a kabinet mennyire vette figyelembe azokat az érveket és kéréseket, amelyeket Brüsszel még az év elején közölt Budapesttel a vörösiszap-katasztrófáért felelős cég további működésével összefüggésben.
Az Európai Bizottság január elején zárta le az ügyben novemberben kezdett jogi vizsgálatát, és azt közölte a kormánnyal, hogy Budapestnek veszélyes hulladéknak kellett volna nyilvánítania a vörösiszapot, mivel az erősen mérgező. A testület most úgy tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a MAL Zrt. IPPC-engedélye (egységes környezethasználati engedélye) február végén lejár, ezért kíváncsi a Bizottság arra, hogy „ha a cég engedélyét meghosszabbítják a magyar hatóságok, akkor azt milyen érvek és vizsgálatok alapján teszik majd”.
A Bizottság viszont lépéshátrányban van, a regionális környezetvédelmi felügyelőség ugyanis január közepén 2018-ig meghosszabbította a cég IPPC-engedélyét. Mindezt a vidékfejlesztési miniszter erősítette meg a január 26-i európai parlamenti meghallgatásán, ahol is efelől érdeklődött egy EP -képviselő. Fazekas Sándor azt mondta, hogy a MAL Zrt. megkaphatta az ideiglenes környezethasználati engedélyt, mivel a cég „megszüntette a károkozás forrását, áttért egy környezetbarátabb technológiára, és az alumíniumgyártás során már nem folyékony, hanem száraz vörösiszap keletkezik”.
Fazekas Sándor elmondta, Magyarország egy 1998-ban hozott rendeletében veszélyes hulladéknak minősítette a vörösiszapot, azt viszont az uniós csatlakozásunk előtt, a jogharmonizáció során 2002-ben enyhítette a kabinet. A tárcavezető az európai parlamenti meghallgatásán azt mondta, egy új irányelv átvételével két lehetőség kínálkozott a besorolásra:
1. timföldgyártás során visszamaradó anyag (nem veszélyes)
2. nehézfémeket tartalmazó anyag (veszélyes)
Bár mindkét tulajdonság igaz az Ajka mellett tárolt vörösiszapra, a MAL Zrt, még a módosított rendelet hatályba lépése előtt tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy a nem veszélyes opciót választja. Ez esetben a termelőnek vizsgálatokkal kellett bizonyítania, hogy valóban így is van. Fazekas Sándor kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálatai alá is támasztották a cég véleményét, ezért a környezetvédelmi felügyelőség meg is adta az engedélyt a cégnek úgy, hogy a termelődő vörösiszap nem veszélyes.
2001-ben viszont a bányászati hulladékokról szóló irányelv (2006/21/EK) a direktíva hatálya alá sorolta a vörösiszapot. A Bizottság szerint Magyarország ott hibázott, hogy nem ültette át helyesen a nemzeti jogba az irányelvet, ami alapján veszélyes anyagnak kellett volna minősíteni a vörösiszapot. A mai napig fennálló jogértelmezési vita lényegében arról szól, hogy a vörösiszap-katasztrófa kapcsán alkalmazható-e az irányelv, avagy sem.
A kormány szerint nem, ettől függetlenül az Országgyűlés tavaly december 23-án pótolta a hiányosságát, és egy törvénymódosítással átültette a direktívát. Értesüléseink szerint a kabinet ezzel lényegében lezártnak tekinti az ügyet, a Bizottság viszont még vizsgálódik.
Úgy tudjuk, alaposan meg fogják vizsgálni a MAL Zrt. engedély-hosszabbításának körülményeit. Brüsszel számára az sem világos, hogy a megváltoztatott jogi háttér és az új engedély alapján Magyarország veszélyes hulladékként kezeli-e a jövőben a vörösiszapot.
Ha a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
