Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatóhelyettese szerint a moszkvai ingatlan értékesítésének megvalósításához “magasabb szinten, oldalági szinten és ügyintézői szinten is nagyobb létszám kellett”; Podonyi László erről péntek reggel, a tv2 Mokka című műsorában beszélt.
A moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanjának 2008-ban történt elidegenítésével kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán kezdeményezte Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium akkori államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet előzetes letartóztatását jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, a nyomozati bíró azonban csütörtökön szabadlábra helyezte a gyanúsítottakat.
Podonyi László arra a kérdésre, kinek kellett volna észrevennie, hogy az értékesítésnél valami nem volt rendben, azt válaszolta: a vagyontörvény egyértelműen azt mondja, hogy az állami vagyonért a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentje felel. “A tulajdonosi ellenőrzési igazgatóság meg is állapította, hogy ők tudtak ezekről a dolgokról” – hangsúlyozta. Nehéz tehát magyarázni azt, amit a számvevőszékkel szemben is fenntartottak: nem tudtak arról, hogy befolyt a pénz – fűzte hozzá.
Érdekességként említette: banki jelzésből tudják, hogy már 2005-ben is történtek ügyletek. Véleménye szerint, ha 2007 őszén nem változott volna a vagyontörvény, akkor ezeket az ügyleteket nem tudták volna megvalósítani.
Az ÁSZ igazgatóhelyettese kifejtette: korábban a pénzügyminiszter egyértelmű jóváhagyása kellett volna minden 250 millió forintos vagyon kikerüléshez. “Ezt senki nem vállalta volna be” – fogalmazott. Nem szeretném azt sugallni, hogy ezért történt a vagyontörvény bevezetése – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, de hozzátette: “a vagyontörvény ilyen típusú bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy ilyen dolgok történhessenek”.
A szabadlábon védekező három gyanúsított a nyomozóhatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb összeg az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke szerdán jelentette be, hogy hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése ügyében.
Gaál Szabolcs Barna elmondta: már 2005-ben is felmerült az ingatlan eladása, és több szabálysértést is elkövettek az eljárásban. Az ügyet a Kehi soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálta, a feljelentés pedig azért lényeges, mert az egykori állami vezetők felelősségét is ki kell deríteni az ügyben – emelte ki.
Pénteken a Magyar Nemzet egy, a birtokába került okiratra hivatkozva azt írta: “Göncz Kinga volt külügyminiszter is aktívan közreműködött a magyar államnak hétmilliárdos kárt okozó moszkvai ingatlanügylet megvalósulásában“.
