Az új alkotmány a tervek szerint kiszélesíti a védendő társadalmi csoportok körét; az alaptörvény így a nők és a fiatalok mellett az időseket és fogyatékkal élőket is szerepelteti majd e körben – tudta meg kormányzati forrásból az MTI.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI kérdésére elmondta, hogy a nők, az anyák és fiatalok védelmére már korábban is tartalmazott szabályokat az alkotmány. Az elképzelések szerint ez a kör továbbra is szerepelne az alaptörvényben, és kiegészülne az idősekkel és a fogyatékossággal élőkkel. Ezt követően az alkotmány egy rendelkezése deklarálhatná, hogy külön intézkedésekkel kell védeni az anyákat, az ifjúságot, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Ez a módosítás az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján kerülne az új alkotmányba – mutatott rá.
Hozzátette: az anyák szerepeltetése azért fontos, mert bár várhatóan külön is tartalmazza a nők és férfiak megkülönböztetésének tilalmát az új alkotmány, de a nőket gyermekvállalásuk idején, mint különösen védendő személyeket ismerik majd el.
Az idősek, a fogyatékossággal élők helyzetüknél fogva olyan kiszolgáltatott státusban vannak a társadalom többi tagjához képest, hogy az államnak kötelessége teljesítőképességéhez mérten támogatni és védeni őket. Ennek deklarálása az új alkotmányban különösen fontos. A rendelkezés beemelése az alkotmányba elősegítheti a védendő társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítását, mert arra kötelezi az államot, hogy kiemelt figyelmet fordítson rájuk és konkrét intézkedésekkel is javíthasson a helyzetükön – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.
Rétvári Bence kiemelte: ha a későbbi törvényekben ezeknek a társadalmi csoportoknak a többiekéhez képest eltérő támogatása megjelenik, az nem ütközik a diszkrimináció tilalmába.
Pozitív diszkrimináció valósulhat meg esetükben, ami megengedhető és elfogadható – tette hozzá az államtitkár.
Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament – alkotmányozó országgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn. Az alkotmányozás parlamenti folyamatával párhuzamosan egy széleskörű társadalmi párbeszéd is lesz február-márciusban az alaptörvényről. Egyrészt a kormány elindít egy nemzeti konzultációt, másrészt helyi szinten is folyik majd a társadalmi vita.
