Újabb, szerencsére ezúttal emberi áldozatokat nem követelő természeti esemény sújtotta hazánkat. A hétvégi földrengésben kisebb és nagyobb anyagi károk is keletkeztek. Ahhoz, hogy az egyes fogyasztók megfelelő kártalanításhoz jussanak, nekik is fontos teendőik vannak, amelyeket semmiképpen sem hanyagolhatnak el.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kiemelten fontosnak tartja az említett káresetek rendezésékor a soronkívüliség elvének érvényre juttatását és gyorsított eljárások lefolytatását. Fontos megjegyezni azonban, hogy még azon károsultak is, akik rendelkeznek biztosítással, nem feltétlenül jutnak hozzá könnyen a biztosítók által káresetkor fizetendő összeghez, hiszen azt hosszadalmas procedúra előzi meg.
A biztosítási esemény bejelentését követően ugyanis a biztosító mérlegeli azt, hogy valóban keletkezett-e kár és ha igen, akkor az milyen összegű, ekkor a vonatkozó biztosítási szerződés szabályai az irányadóak. Előfordulhat tehát olyan eset is, mikor a biztosító megítélése alapján a bekövetkezett káreseményre nem terjed ki a biztosítási szerződés hatálya, amennyiben pedig kiterjed, esetleg a biztosított várakozásaival ellentétben csupán kevesebb összeget ítél meg, a biztosító által felkért kárszakértő szakvéleménye alapján.
Mik is ilyenkor a teendőink? Nagyon fontos, hogy amint lehetőségünk adódik, rögtön bejelentsük az adott biztosító felé a keletkezett kárt. Ennek azért van jelentősége, mert a biztosítási szerződések előírhatnak bizonyos határidőt arra nézve, amin belül a károsult köteles bejelenteni a káresemény bekövetkeztét. Amennyiben ez nem történik meg, joggal feltételezheti a biztosító a károsult káreseménnyel kapcsolatos érdekmúlását, ami kizárhatja a biztosítási igény érvényesíthetőségét. A másik ok, ami ezt indokolja, hogy a káreseménytől számítva eltelt hosszabb idő után egyre nehezebb már bizonyítani a kár nagyságát, valamint felmérni azt, hogy a biztosítás tárgya eredeti állapotában milyen értéket képviselhetett. Megkönnyíti helyzetünket az, ha ilyenkor dokumentált tényekkel tudjuk igazunkat alátámasztani a káresettel kapcsolatosan, akár fotók, esetleg videó készítésével.
Miután bejelentettük a kárt, a biztosított köteles együttműködni a biztosítóval, kötelező részére a szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A káresemény bekövetkeztéről szóló tájékoztatáskor, amennyiben a biztosító postai úton való értesítését választjuk, érdemes annak tértivevénnyel való kézbesítési módját kérnünk, hogy bizonyítani tudjuk egy esetleges későbbi eljárásban, hogy tájékoztatási kötelezettségünknek időben eleget tettünk. Fontos azt is tudnunk, hogy ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.
Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a törvény a biztosítottnak kárenyhítési kötelezettséget ír elő, ez azt jelenti, hogy a biztosított köteles a kár enyhítése érdekében mindazt megtenni, ami tőle telhető, ugyanakkor ennek költségeit a biztosító viseli még az esetben is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A kárenyhítési kötelezettség részletszabályait a konkrét biztosítási szerződésben rendezik. Hangsúlyozandó, hogy miután a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítás által érintett vagyontárgy állapotát a biztosított a vonatkozó szabályzatban megállapított határidőben csak akkor változtathatja meg, ha ez a kárenyhítési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. Ez a kitétel azért fontos, mert amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás történik, akkor a biztosító mentesülhet fizetési kötelezettsége alól.
Ha a biztosított végül nem tud megegyezni a biztosítóval és álláspontjuk eltér a biztosítási jogviszonyban érvényesíteni kívánt igény jogosságával, illetve a megítélt összeg nagyságával kapcsolatban, akkor javasoljuk a fogyasztónak, hogy forduljon a lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testülethez, mely a gyors és ingyenes eljárás lehetőségét kínálva nagyban hozzájárulhat a jogvita megoldásához.
