A magyar kormány hétfőn elküldte válaszlevelét Neelie Kroesnak, aki korábban a magyar médiatörvény három pontjával kapcsolatban fejezte ki kételyeit. Navracsics Tibor most azt kérte a bizottsági alelnöktől: ha szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt pontokról szakértői egyeztetés kezdődjön a Bizottság tisztségviselőivel. A biztos postafordultával válaszolt: örül, hogy a kormány hajlandó egyeztetni az aggályokról.
A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek, és amennyiben szükséges, kéri a Bizottságtól a szakértői szintű egyeztetés lehetőségét – húzza alá az a válaszlevél, melyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn küldött el Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság alelnökének.
A kormany.hu tájékoztatása szerint a kabinet a válaszlevélen túl arra kéri a Bizottságot, hogy amennyiben ezt szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a médiatörvény kifogásolt rendelkezéseiről szakértői egyeztetés kezdődjön a Bizottság tisztségviselőivel. Amennyiben a Bizottság továbbra is szükségesnek ítéli a magyar szabályozás módosítását a kifogásolt pontokon, „úgy a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását a jelen levélben jelzett irányokban megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a Bizottság számára folyamatosan beszámoljon”.
A kiegyensúlyozottság elvével kapcsolatban Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn emlékeztetett arra, hogy ez az elv már 1996 óta létezik a magyar jogrendben. Az új médiatörvény kiterjesztette az audiovizuális médiaszolgáltatók hírközlési és tájékoztatási műsorszámaira, azonban a magánjelleggel bíró sajtótermékekre, így a blogokra nem terjed ki. Az elv megsértése nem von maga után büntetést, azonban arra lehet kötelezni a szolgáltatókat, hogy a törvénysértés tényét hozzák nyilvánosságra.
A kormány kész arra, hogy – amennyiben ezt a Bizottság továbbra is szükségesnek látja – a médiatörvény módosítása révén pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja.
A származási ország elvével kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az uniós szabályozás nem terjed ki konkrétumokra, a magyar törvény azonban igen. A szabályozás lényege szerint az anyaország léphet fel két ízben, amennyiben azonban ez a fórum hatástalan marad, akkor a fogadó ország jogában áll a törvénysértés ellen fellépni. Amennyiben az Európai Bizottság további módosítást igényel e kérdésben, akkor a kormány kész a további módosításokra, a cél a teljes összhang megteremtése az uniós és magyar jogszabályok között.
A magyar kormány álláspontja szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Amennyiben a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a fenti irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.
Ezzel kapcsolatban a kormány arra kéri a Bizottságot, hogy szakértői konzultáció keretében biztosítson lehetőséget annak tisztázására, hogy a más tagállamokban letelepedett médiaszolgáltatók vonatkozásában a hivatkozott irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések körében bírság kiszabását minden esetben az uniós joggal ellentétes, aránytalan intézkedésnek tekinti-e. A kormány álláspontja szerint ez a direktíva rendelkezéseiből nem feltétlenül következik. A kabinet határozott szándéka ugyanakkor, hogy „e tekintetben is az Unió jogának mindenben megfelelő és a Bizottság jogértelmezésével maradéktalan összhangban álló jogi megoldást intézményesítse”.
A bejelentési kötelezettség és nyilvántartásba vétellel kapcsolatban tett kifogást illetően a kormány és a szakértők nem tartják megalapozottnak az Európai Bizottság felvetését. A kormányzati álláspont szerint ugyanis a regisztráció formális jelleggel bír, célja a szolgáltatók könnyebb azonosítása, a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját. „Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat. A regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének” – írja a kormany.hu.
Emellett – véli a kormány – a nyilvántartásba vétel előírása semmilyen módon nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra, azok terjesztése a Magyar Köztársaság területén természetesen megengedett, így e szabály nem képezi az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának korlátját.
Kroes már válaszolt is
Néhány órával azután, hogy a magyar kormány elküldte a levelet, a címzett már válaszolt is. A médiaügyekért és digitális politikáért felelős uniós biztos örül, hogy a magyar kormány hajlandó tárgyalni a Bizottság által felvetett aggályokról, és üdvözölte a kabinet elkötelezettségét is amellett, hogy módosítja a médiatörvényt, ha szükséges.
Neelie Kroes azt írta, ő és a stábja kész minél előbb egyeztetni a technikai részletekről a magyar hatóságokkal, hogy megoldódjanak a felvetődött problémák.
Nem ilyen elégedett viszont az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke. Guy Verhofstadt, szerint a kormány válaszlevele nem kielégítő, nem ad ugyanis választ egyik felvetett aggályra sem. A politikus, aki korábban is hevesen bírálta a jogszabályt, és a magyar kabinetet, a közleményében azt írta, nem technikai módosításokra, hanem a jogszabály alapjainak a megváltoztatására lenne szükség.
A politikus szerint egyszerűen hibás az az érvelés, amely szerint az előzetes regisztrációra, a pluralitásra és a “származási országra” vonatkozó rendelkezések összeegyeztethetők lennének az EU-joggal.
